Page 173 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

1 2 3 4 5 6 7 8 A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA

6.5.3 Nemzetközi oltalom

Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi szintű védelmének biztosítá-
sára a Lisszaboni Megállapodás hivatott. Ebben a nemzetközi oltalmi rendszerben
azonban nem a jogosultak, hanem a tagállamok és kormányközi szervezetek, így pl.
az EU is kérhetik a területükre vonatkozó megjelölések nemzetközi lajstromba való
felvételét. A többi iparjogvédelmi oltalmi formához hasonlóan a nemzetközi lajstromot
a WIPO Nemzetközi Irodája vezeti.

A lisszaboni rendszeren keresztül nemzetközi oltalomban
részesül például a szatmári szilvapálinka, az egri cseresz-
nyepálinka, a kecskeméti barackpálinka, a gércei alginit, a
gyulai és a csabai kolbász, a bonyhádi zománc, és vagy
egy tucatnyi bor (Pécs-Mecsek, Villány-Siklós, Verpelét,
Mór, Tokaj, stb.).

6.6 Bitorlás és jogérvényesítés

A földrajzi árujelzők esetében a bitorlásra és a jogérvényesítésre a védjegyeknél meg-
ismertek vonatkoznak, azzal, hogy bitorlás miatt bármelyik jogosult önállóan is fel-
léphet, de lehetőségük van erre a jogosultak érdekképviseleti szerveinek, illetve a fo-
gyasztóvédelmi szervezeteknek is.

6.7 Az oltalom megszűnése

Az oltalom megszűnésének esetei a következők:
• az oltalom törlése (törölni kell az oltalmat, ha nem felel meg a lajstromozáshoz előírt
feltételeknek);
• a jogosultság megszűnésének megállapítása (a megszűnés megállapításának van
helye, ha a jogosultak megsértették a termékleírásban előírt követelményeket).

173