Page 171 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

1 2 3 4 5 6 7 8 A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA

6.5 Az oltalom

megszerzése

A földrajzi árujelzők oltalmának rendszere, az oltalom megszerzésének útjai némiképp
eltérnek a többi oltalmi formánál megismert rendszertől.

Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását követően a földrajzi árujelzők Magyaror-
szág tekintetében vagy kizárólag uniós oltalom alá esnek (lásd a 6.5.2. pontot), és/
vagy nemzeti oltalommal védhetőek. (Nemzeti oltalom lényegében a nem mező-
gazdasági termékek esetében lehetséges.) Az eredetmegjelölések esetében lehető-
ség van továbbá – a nemzetközi eljárás segítségével – egy bejelentés megtételével
több országban történő oltalom megszerzésére (lásd a 6.5.3. pontot). A következők-
ben e három oltalomszerzési út legfontosabb jellemzőit mutatjuk be.

6.5.1 Nemzeti oltalom

Azon termékek tekintetében, amelyekre nem kizárólag a közösségi oltalmi rendszeren
belül kérhető oltalom, nyitva áll a nemzeti oltalomszerzés lehetősége.

A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentés is kérelemre történik, ennek
tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését és a termék-
jegyzéket.

A lajstromozási eljárásban az adatközlést követően az SZTNH-nál észrevételt lehet
benyújtani arra vonatkozóan, hogy a megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel
meg valamely oltalomképességi feltételnek (például egy termék szokásos elnevezésé-
vé vált a kereskedelmi forgalomban).

Ha a bejelentés megfelel a formai feltételeknek, az SZTNH elvégzi a bejelentés érdemi
vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a földrajzi jelzés és az eredet-
megjelölés oltalomképes-e, és nincs-e kizárva az oltalomból.

Az érdemi vizsgálat után – ha az megfelel a törvényi feltételeknek – a földrajzi árujelzőt
lajstromozzák. Az oltalom a bejelentés napjára visszamenő hatállyal keletkezik, és
korlátlan ideig tart.

171