Page 190 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

BEVEZETÉS AZ IPARJOGVÉDELEMBE

A licenciaadó fő szabály szerint a hasznosítási szerződés
egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik sze-
mélynek nincs olyan joga, amely a hasznosítást akadá-
lyozza vagy korlátozza, továbbá találmányok esetében,
hogy a találmány műszakilag megvalósítható. A felek e
szavatossági szabályoktól egyező akarattal eltérhetnek.

A licenciavevő alapvető kötelezettsége a licenciadíj meg-
fizetése. Az ellenérték megfizetésének kötelezettsége
alapján a licenciaadónak fizetendő licenciadíjat bizonyos
időszak alatt várt többletjövedelem vagy megtakarítás
alapján célszerű meghatározni. Az ellentételezés fizeté-
si módja lehet pl. ún. egyösszegű kifizetés, „mérföldkő”
(„milestone”, meghatározott eredmény eléréséhez kö-
tött, egyösszegű kifizetés) vagy az értékesítési forga-
lommal arányos, százalékban kifejezett, „royalty” típusú
licenciadíj, illetve ezek kombinációja.

Nagyon ritka az a termék, amely önmagában egyetlen
innovatív ötletnek minősül. A legtöbb termék esetében a
védett technológia a terméknek csak egy részét jelenti,
ami különösen igaz a formatervezési minták esetében.
Igen gyakori, hogy a licenciaszerződésekben a licenci-
adíjat ez után fizetik, hiszen a termék többi része nem
védett, vagy nem a licenciaadó tulajdonába tartozó ipari
technológia. Az innovatív, licenciadíjköteles hányadot a
termék egészén belül fedési hányadnak nevezzük, és a
termék értékének százalékában fejezzük ki.

Miután azonban a licenciaszerződés tartalma szinte
teljesen a felek megállapodásán alapul, elképzelhető az
is, hogy bár a védett megoldás a készterméknek csak
kis százaléka (műszaki értelemben), a termék értékének
(árának) sokkal inkább meghatározó tényezője, ami a
formatervezési minták esetén fokozottan igaz.

A licenciaadó megkövetelheti a licenciavevőtől, hogy
megőrizze azokat a bizonylatokat, amelyek a fizetendő
ellentételezés számításának alapját képezik, különösen
folyamatos fizetésű licenciadíjak esetében.

190