Page 197 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

1 2 3 4 5 6 7 8 IPARJOGVÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS INFORMÁCIÓSZERZÉS

8.1 Az iparjogvédelmi információ

jelentősége

A gazdasági, műszaki élet, az innováció és a kutatás-fejlesztés területeinek résztve-
vői számára elengedhetetlen az iparjogvédelemmel kapcsolatos információk és infor-
mációforrások ismerete és használata. Napjainkra az internet térhódításával ezek az
elektronikus források – többnyire ingyenesen – könnyen és gyorsan elérhetővé váltak.
A nyilvánosságra került jogok így megszerzett ismeretével elkerülhetők az ismételt
feltalálások, megelőzhetők a bitorlások, követhetők a legújabb fejlesztések, prog-
nosztizálhatók a fejlődési tendenciák, megismerhető a versenytársak tevékenysége,
fejlesztései, megítélhető egy termék piaci bevezethetősége, versenyképessége, és
kereshetővé válnak a hasznosítható oltalmak.

Az iparjogvédelmi információ egyrészt jelenti magukra a szellemi alkotásokra és áru-
jelzőkre vonatkozó ismereteket, másrészt pedig az ezek jogvédelmével kapcsolatban
keletkezett és nyilvánossá vált adatok összességét. Az információk azokból a speci-
ális dokumentumokból ismerhetők meg, amelyek a világ iparjogvédelmi hatóságai,
köztük az SZTNH által folytatott eljárások nyomán kerülnek nyilvánosságra.

Az iparjogvédelmi információval kapcsolatos legfontosabb alapelvek a következők:

a Az iparjogvédelmi információnál elsődleges és másodlagos információfor-
rásokról beszélhetünk. Az elsődleges információforrások jelentik az összes erede-
ti dokumentumot (bejelentési nyilvántartások, lajstromok, iparjogvédelmi közlönyök,
szabadalmi közzétételi dokumentumok, leírások, használatiminta-oltalmi leírások
stb.), míg a másodlagos információforrások ezek adatait dolgozzák fel. Idetartoznak
elsősorban a keresési lehetőséget biztosító iparjogvédelmi adatbázisok.

b Iparjogvédelmi információ elérhető nyomtatott és elektronikus formában is, a
forrástól függően. A legfontosabb nyomtatott forrásokat a régmúlt iparjogvédelmi do-
kumentumai jelentik (szabadalmi leírások, közlönyök és indexek), míg az elektronikus
források közül a különféle ingyenes, illetve térítésköteles adatbázisokat, nyilvántartá-
sokat és egyéb specifikus keresőeszközöket kell kiemelni.

197