Page 97 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe
P. 97

1    2   3   4  5  6  7  8                           HASZNÁLATIMINTA-OLTALOM













               3.7.8  Külföldi oltalomszerzés




               Ha megszületett az első bejelentésünk (alapbejelentés) − amely célszerűen a hazai
               oltalomszerzésre irányul −, akkor következő feladatunk a külföldi oltalom megszer-
               zése lehet.

               Mivel minden iparjogvédelmi oltalom területi jellegű, így a külföldi bejelentéskor is érde-
               mes átgondolni, hogy mely országokban fogjuk ténylegesen hasznosítani az oltalmat,
               továbbá használatiminta-oltalom esetén mérlegelni kell, hogy sok országban ez az oltal-
               mi forma nem létezik (ott szabadalomként, erősebb feltételekkel bírálják el a bejelentést).
               Külföldi oltalomszerzésre választhatjuk az adott célországokban történő nemzeti beje-
               lentéseket, a PCT-bejelentést és az európai szabadalmi bejelentést.


               A legcélszerűbb a PCT-utat („nemzetközi szabadalmazást”) választani, mert egy beje-
               lentéssel több országban biztosíthatjuk a folytatás lehetőségét, és csak az eljárás végén
               kell döntenünk az országok végleges köréről, ahol oltalmat kérünk. A PCT-út hátránya,
               hogy nem ad végleges oltalmat, és emiatt a PCT út végén is a költséges nemzeti olta-
               lomszerzéssé kell szétágaztatni az eljárást. Így a PCT-szakaszt követően a megcélzott
               országok egyénileg bírálják el az oltalmi kérelmet, és ha egy helyen el is utasítják azt, a
               negatív döntés nincs közvetlen hatással a többi ország eljárására (de az természetesen
               nem zárható ki, hogy egy hivatal tanulmányozza a párhuzamos eljárások döntéseit, és
               azok tanulságait felhasználja a saját eljárásában).

               Az európai szabadalmazási eljárás esetén egy bejelentéssel szintén több országba kér-
               hetünk oltalmat, de itt a központi elbírálás után eljutunk egy megadott szabadalomig
               (negatív esetben a végső elutasításig). Azonban ezt az európai szabadalmat hatályosíta-
               ni kell a megcélzott tagországokban (ennek költsége elsősorban a választott országok-
               ban előírt fordítási kötelezettségtől függ). Fontos tudni, hogy az országok köre bővebb
               az Európai Uniónál, azaz nem csak az EU területét fedi le.

               Végezetül, miután megszereztük a nemzeti és/vagy külföldi oltalmat, már csak a sike-
               res hasznosítás van hátra, amely mellett nem okozhat gondot a fenntartási díjak éves
               befizetése.




                                                                                     97
   92   93   94   95   96   97   98   99   100   101   102