Page 92 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

BEVEZETÉS AZ IPARJOGVÉDELEMBE

3.7 A szabadalmi jog és a használati-

mintaoltalmi jog gyakorlati áttekintése

Az eddig tanultak leglényegesebb részeinek áttekintéséhez, illetve rendszerbe illesz-
téséhez az alábbiakban áttekintjük, hogy melyek a legfontosabb tényezők, amelyeket
mérlegelni kell, ha egy találmány számára jogi védelmet akarunk szerezni.

3.7.1 Az oltalomszerzési tevékenység megkezdése

A legfontosabb alapelv, hogy egy találmány védelmével kapcsolatos tevékeny-
séget a lehető legkorábban el kell kezdeni, azaz jóval az alapbejelentés megtétele előtt.

Célravezető az a megközelítés, hogy amikor eldőlt a kutatási irány és körvonalazódik
a felvetett problémára a műszaki megoldás, végezzünk el egy témakutatást. Ebből
megismerhetjük a találmány szakterületére vonatkozó legfontosabb hasonló megoldá-
sokat. Hangsúlyozandó, hogy az ismert megoldások feltárásánál nem elegendő csu-
pán a szakcikkekre támaszkodni, hanem elsősorban a szabadalmi adatbázisokban kell
kutatni, mivel az új műszaki megoldások 80-85 százaléka csak ezekben jelenik meg.

Az ilyen jellegű tájékozódás egyrészt gyakorta többéves felesleges kutatási munkától
óv meg minket, másrészt ötleteket is meríthetünk a hasonló megoldásokból. Egyben
világossá válik, hogy mely terület „szabad”, milyen irányba érdemes elmozdulnunk.
Tartsuk fejben, hogy az újdonság követelménye csupán a három szabadalmazha-
tósági kritérium egyike.

3.7.2 A szabadalmazhatóság további vizsgálata

Ha az előzetes kutatás alapján találmányunk újdonságát már valószínűsíthetjük, akkor
át kell gondolnunk, hogy találmányunk megfelel-e a másik fontos szabadalmaztatási
kritériumnak, a feltalálói tevékenység követelményének.

Mivel a feltalálói tevékenység lényegi eleme a „szakember számára nem nyilvánvaló-
ság”, önkritikusan figyelnünk kell, hogy mikor haladunk a szokásos („tankönyv szerin-
ti”) úton, illetve mikor ütközünk olyan problémába, amelyet nem tudunk már megol-

92