Page 50 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

 valamint a szabad forrás, szabad hozzáférés (open access) vagy a creative commons
kérdése.
A jog és közgazdaságtan szemléletét a fenti témakörök közül a védelmi idő kérdéskörén
keresztül kívánjuk szemléltetni Richard A. Posner tanulmánya alapján. 83
A szellemi alkotásokkal kapcsolatban két alapvető társadalmi cél fogalmazható meg:
egyrészt az alkotók számára legyenek adottak az anyagi ösztönzők sok és jó minőségű
szellemi alkotás létrehozásához, másrészt a művek legyenek hozzáférhetők a társadalom
minél nagyobb része számára. E két cél természetesen egymást gyengíti, szükséges tehát
84
a jogalkotónak valamilyen kompromisszumot kialakítani.
Sok más termékhez képest a szellemi alkotás egyik sajátos vonása a költségstruktúrája.
A x és a változó költségek aránya nagyon magas lehet, ami azt jelenti, hogy amíg a mű
létrehozása jellemzően nagyon költséges (pl. egy regény megírása többéves munka), addig
a sokszorosítás, a fogyasztókhoz való eljuttatás költségei – egy további példány előállítása
egy már megírt regényből, azaz az ún. határköltség – alacsonyak. A változó költségekhez
hozzátehetjük azt is, hogy online terjesztés esetében egyre alacsonyabbak, akár a nullához
közeliek is lehetnek.
Képzeljünk el viszonyítási alapnak egy szerzői jog nélküli világot! A regény példájánál
maradva: az író eladja a kéziratot egy kiadónak, aki kiadja a regényt. Egy szerzői jog nél-
küli világban várhatóan az történne, hogy az alkotót ki zető kiadóhoz képest az alkotást
lemásoló kiadók olcsóbban kezdenék árusítani a regényt, mint ahogy történt ez a XVI-
XVIII. századi Európában. Ők ugyanis képesek határköltségen (azaz a kiadvány tényleges
költségéhez mérten) árazni, míg az eredeti kiadó szeretné a x költségeit is (azaz a kézirat
és a korrektúra díját is) fedezni, ezért ő a határköltség felett árazna. Egy ilyen világban a
hozzáférés olcsó, de a másik cél sérült, az ösztönzők az alkotások létrehozására romlottak
vagy teljesen megszűntek. Ki venne kéziratokat egy ilyen világban? Ha nincs, aki megve-
szi a kéziratot, ki fog regényeket írni? Ki fog lmeket forgatni? Valószínűleg elég kevesen,
kevesebben, mint ami társadalmilag optimális lenne – ehhez az elképzelt világhoz képest
javítani kell az alkotás anyagi ösztönzőit.
Elméleti szempontból két alapvető megoldási lehetőség kínálkozik. Egyrészt elképzelhe-
tő lenne az alkotók állami szubvenciója: a könnyű hozzáférés megőrzése mellett az anyagi
ösztönzőket állami támogatások jelentenék. Egy ilyen rendszerrel két nagy probléma lenne.
Az egyik, hogy azt, hogy mekkora legyen a támogatás, csak utólag, akár évekkel a megje-
lenés után lehet értelmesen kiszámolni az alkotás sikerének tükrében. A másik, hogy egy

83 Richard A. Posner: Intellectual Property: e Law and Economics Approach. Journal of Economic
Perspectives, 19. évfolyam, 2. szám, 2005, további jelentős művei: William M. Landes, Richard A. Posner: An
Economic Analysis of Copyright Law. e Journal of Legal Studies, 18. évfolyam, 2. szám, 1989, p. 325-36.
Richard A. Posner: Economic Analysis of Law, Seventh Edition. Aspen Publishers, New York, 2007.
84 Ez a kettősség az Szjt. preambulumában is megjelenik: „A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szer-
zői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyete-
mes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint
a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kuta-
tás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok
széles körű, hatékony érvényesüléséről.”

50