Page 52 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

alkotásokat szabadon, a védett műveket a megfelelő engedélyek megszerzése után. Minél
régebbi egy alkotás, jellemzően annál nagyobb költségekkel jár a jogosultak felkutatása, a
felhasználási szerződések megkötése. A hosszabb védelmi időnek tehát van olyan aspektu-
sa, amely az új és a régebbi alkotóknak is hátrányos.
Ezen elméleti szempontok átgondolása fontos, ám végső soron nem vezet el ahhoz, hogy
konkrétan meg tudjuk állapítani a védelmi idő optimális hosszát. Posner szerint az min-
denesetre elmondható, hogy valószínűleg nem optimális a jelenlegi rendszerekben, hogy
minden típusú mű védelmi ideje egyforma hosszú.
Az európai szerzői jogi folyamat, amelyről bővebben a 11.3.3. alpont ír, szintén több olyan
kérdést tartalmaz (új szomszédos jogi védelem a könyvkiadóknak, kereskedelmi forgalom-
ban nem kapható könyvek digitalizálása stb.), amelyik közgazdasági elemzés tárgya lehet.

3.3. FOGALMAK, ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

3.3.1. Fogalmak

Bitorlás: Arany László által bevezetett és 1970-ig a szerzői jogi jogsértésre használt kifejezés; manapság elsősorban az
iparjog területén használatos.
Hatály: azon körülmények, amelyek megléte esetén a törvényt alkalmazni kell; megkülönböztetünk időbeli, területi,
személyi és tárgyi hatályt. Nem azonos az érvényesség fogalmával. Az érvényesség lényege, hogy a törvény alkal-
mazható.
Kúria: Magyarországon a legfelső bírói fórum, 1948-ig Magyar Királyi Kúria, 1949–2012 között Legfelsőbb Bíróság,
2012-től ismét Kúria.
Mechanikai jog: a zeneszerzők és a szövegírók egyes műveinek hangfelvételen való újabb többszörözésének és példá-
nyonkénti terjesztésének a joga, ami a digitális világban is megtartotta eredeti elnevezését.

3.3.2. Ellenőrző kérdések

1. Milyen társadalmi-kulturális okai lehettek annak, hogy a szerzők jogait csak a XIX. századra ismerték el Európa-
szerte?
2. Milyen innovatív lépéseket jelent valójában az a kijelentés, hogy Gutenberg „feltalálta a könyvnyomtatást”?
3. Melyik országban ismerte el elsőként a szerzők jogait törvény?
4. Lehet-e hatása a mindennapokban egy 100 évvel ezelőtt hatályos szerzői jog törvénynek?
5. Milyen lehetősége volt a Magyar Királyi Kúriának akkor, ha egy jogvita eldöntésekor egy új felhasználási mód
(vagyoni jog) nem szerepelt az éppen hatályos szerzői jogi törvényben?
6. Hogyan lehet a mechanikai többszörözést, a rádiósugárzást és a nyilvános előadást elhatárolni egymástól?
7. Véleménye szerint hatékonyabb-e, ha egy jogsértésnek van büntetőjogi következménye is?
8. Jókai Mór milyen szerepet töltött be a szerzői jogi intézményrendszerben?
9. Miként van jelen a szerzői jog a gazdaságban?
10. Egy szerzőhöz (előadóművészhez) honnan (milyen csatornákon keresztül) érkezhet jogdíj?

52