Page 56 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

előadása is emeli a játék színvonalát. Éppen ezért – amennyiben az egyéni, eredeti jelleg
követelményének megfelel – nem zárható ki az, hogy a szabadulós játékok szerzői jogi vé-
delem alatt álljanak akár dramaturgiai műként annak ellenére, hogy az Szjt. vonatkozó
felsorolása a szabadulós játékot konkrétan nem tartalmazza. Itt említhető az SZJSZT azon
szakvéleménye is, amelyben balettprodukciók szüzséit (a balettművészeti alkotás vázlata)
vizsgálta és hasonlította össze. Az eljáró tanács megállapította, hogy „… a szerzői jog által
műként védett alkotások köre nem zárt [Szjt. 1. § (2) bekezdés: „így különösen”– ezt követi
a műfajták példálózó felsorolása], ezért elvileg nem kizárt az egyéni-eredeti jellegű, szelle-
mi alkotást megvalósító szüzsé védelme akkor sem, ha netán műfaji besorolása vitatott.” 90
A szerzői jogi védelem tárgya minden esetben a gondolatok egyéni-eredeti formába ön-
tése, nem maga az annak alapjául szolgáló tartalom. A szerzői jogi oltalom formavédelmet
jelent: a megfogalmazás egyediségét védi. Jól példázza ezt egy ételreceptekkel kapcsolatos
szakvélemény. Az eljáró tanács megállapítása szerint „a szerzői jogi védelem a gondolat ki-
fejezett formájának szerzői jogi értelemben vett felhasználását, érzékelhetővé tételét, vagyis
a recept esetében annak reprodukálását (kiadását, többszörözését, nyilvánossághoz köz-
vetítését stb.) köti engedélyhez, nem pedig az ebben leírt eljárás mások általi lefolytatását,
végrehajtását (a recept szerinti főzést).” Az eljáró tanács álláspontja szerint „a szerzői jogi
91
védelem fennállta szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a szóban forgó írásművek
az Szjt. 1. § (2) bekezdésében példálózóan felsorolt műtípusok melyikébe tartoznak, szak-
irodalmi vagy publicisztikai művek-e, elegendő, ha a mű az irodalom, a tudomány és a mű-
vészet igen széles kategóriájába esik. Ez az irodalmi jelleg az ételrecepteknél nem vitatha-
tó.” Ennek megfelelően tehát szerzői jogi jogsértés elkövetése nélkül bárki elkészítheti pl.
92
Jamie Oliver citrompitéjét annak ellenére, hogy a recept a brit tévésszakácstól származik.
Ugyanúgy a desszert árusításával sem követnénk el szerzői jogi jogsértést, arra azonban
oda kell gyelni, hogy az esetlegesen fennálló iparjogvédelmi jogok megsértését elkerüljük,
lehet ugyanis, hogy a Jamie Oliver név vagy a pite fantázianeve védjegyoltalom alatt áll.
A nemzetközi jogirodalomban a parfümök mint lehetséges szerzői művek vizsgálatára
két példát is találunk. 2006-ban a Lancôme Parfums kontra Kecofa BV ügyben a holland
93
legfelsőbb bíróság azt az ítéletet hozta, hogy a Lancôme Trésor nevű parfümje szerzői jogi
védelem alatt áll. A holland szerzői jog azokat az eredeti műveket védi, amelyek magukon
viselik a szerző személyiségének jegyeit. Egy alkotásnak ahhoz, hogy szerzői műnek minő-
sülhessen, a holland szabályok szerint az érzékszervek által érzékelhetőnek kell lennie (lát-
ható, hallható, tapintható stb.) Jelen esetben a holland legfelsőbb bíróság kimondta, hogy
míg egy illat „túlságosan múlandó, változékony és a környezetéhez alkalmazkodó” ahhoz,
hogy szerzői jogi oltalmat élvezhessen, addig a parfüm folyékony változata „megfelelően
konkrét és stabil” ahhoz, hogy szerzői műnek lehessen tekinteni. Mivel a folyadék megfelel

90 SZJSZT-20/2011 – Balettprodukció egyéni eredeti jellege.
91 SZJSZT-21/2004 – Szakácskönyv, illetve receptek szerzői jogi védelme.
92 SZJSZT-21/2004 – Szakácskönyv, illetve receptek szerzői jogi védelme.
93 Hoge Raad (HR) (holland legfelsőbb bíróság) 2006. június 16., Kecofa v. Lancôme, Case C04/327HR, (LJN:
AU8940). Paul Goldstein, P. Bernt Hugenholtz: International Copyright: Principles, Law, and Practice.
Oxford University Press, 2013, p. 198.

56