Page 58 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

Az egyéni, eredeti jelleg követelményét gyakorlatilag egy pozitív-negatív feltételpárként
is tekinthetjük. Míg a mű egyéni jellege szerzője egyéni, sajátságos kifejezésmódját mutatja
meg, addig az eredeti jelleg arra utal, hogy a mű nem más szerző alkotásának szolgai másola-
ta. Ahogy az eljáró tanács megállapította: „az alkotás akkor egyéni, ha az adott körülmények
között lehetőség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerző egyéni módon valósítja
meg azok egyikét vagy másikát, és akkor eredeti, ha az nem csupán valamely már meglevő
alkotás szolgai másolata”. Az alábbiakban kibontjuk a feltételpár mindkét elemét.
98
A mű egyéni jellege akkor állapítható meg, ha az alkotónak az alkotás folyamata közben
legalább minimális mozgástere volt annak eldöntésére, hogy pontosan milyen alkotói megol-
dásokat választ a mű megalkotása közben. Ez a választási lehetőség az irodalmi műveknél
a mű mondanivalójának megválasztásától egészen a szövegszerkesztési és stiláris kérdések
eldöntéséig terjedhet, sokszor azonban a körülmények, így a mű rendeltetése (pl. műszaki
leírás, közlekedésbiztonsági követelmények) az alkotási folyamatot befolyásolhatják.
Az egyéni jelleg megállapításánál gyelembe kell venni, hogy más súllyal esnek a latba
azok a művek, amelyek esetében az alkotás folyamata a mű céljánál fogva meghatározott. Az
úgy nevezett funkcionális művek (pl. szakirodalmi művek, gépjárműalkatrész-tervek stb.)
alkotójának nincs akkora lehetősége a művészi kiteljesedésre, mint mondjuk egy szépiro-
dalmi vagy egy gra kai mű szerzőjének. A szűk alkotói tér azonban önmagában nem zárja
ki az egyéni jelleg lehetőségét, sőt, az egyéni jelleg mint az elvárás küszöbe alacsonyabb a
funkcionális művek esetében. Olyannyira szűk alkotói mozgástér nyílik például egy restau-
rátori munka elvégzése során (amelynek fő célja a korábban meglévő alkotás reprodukció-
ja), hogy ez már önmagában kizárja az egyéni alkotás lehetőségét, így a szerzői jogi oltalom
fennálltát. Összességében elmondható, hogy amíg a szerzőnek volt mozgástere, és amíg a
szerző személyisége átsejlik az adott alkotáson, addig megállapítható az egyéni jelleg, tehát
a feltételpár pozitív oldala. Fontos azonban megjegyezni, hogy az egyéni, eredeti jelleg ala-
csony vagy magas küszöbe nem eredményez alacsonyabb vagy magasabb szintű szerzői jogi
védelmet. A szerzői jogi védelem szintje egységes, és nem függ attól, hogy milyen mértékű
az egyéni jelleg, a fontos csak az, hogy legyen megállapítható (a példákat lásd később).
Az eredetiség követelménye, mint a feltételpár negatív oldala, lényegében kizárja azokat
a műveket a szerzői jogi védelem alól, amelyek akár a szerző, akár más személy korábbi
műveinek szolgai másolatai. Az SZJSZT fényképeken szereplő téglafalak tárgyában készült
szakvéleményében a következő megállapítást tette az eredeti jelleg jelentőségével kapcso-
latosan: „[a]z eredetiség az alkotás önállóságát, különlegességét, más művektől való külön-
bözőségét, elhatárolhatóságát, azaz az általa okozott benyomás megismételhetetlenségét
fejezi ki. 99
Az egyéni, eredeti jelleg megítélése nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellem-
zőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Az Szjt. e szabályának meg-
felelően tehát a szubjektum nem kap helyet annak megítélésében, hogy az alkotás rendel-
kezik-e egyéni, eredeti jelleggel, és ezáltal szerzői jogi oltalom alatt állónak tekinthető-e,
vagy sem. Ugyanúgy védelem alatt állhatnak a magas kultúra elemei, mint a giccses alkotá-

98 SZJSZT-38/2003 – Külsős óraadók előadásainak szerzői jogi védelme.
99 SZJSZT-24/2013 – Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme.

58