Page 61 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

4. A SZERZŐI JOG ÁLTAL VÉDETT MŰVEK ÉS TELJESÍTMÉNYEK

feladatot egyéni, eredeti módon oldotta meg. Más alkotó nyilvánvalóan más módon készí-
tette volna el a kiadványt, tehát az a körülmény, hogy az Emlékparkot valósághűen kellett
bemutatnia, s nem választhatta meg szabadon a fotók tárgyát, egyáltalán nem jelenti, hogy
ne jöhetett volna létre szerzői jogi védelem alatt álló alkotás. Természetesen a megrende-
lésre készített munkák (általában az alkalmazott művészetek területére tartozók, de egy
portré esetében is) szerzői jogi védettségét nem befolyásolja, nem befolyásolhatja a »meg-
rendelés« ténye. Ezen esetekben is csak az a döntő: a létrejött mű önálló, egyéni szellemi
alkotás-e? A témaválasztás kötelezősége e kérdést nem dönti el, amint nem döntheti el azt
104
a megrendelő és az alkotó megállapodása sem.” Az eljáró tanács álláspontja alapján tehát
a kiadványban szereplő fényképek – a Feszty-körkép reprodukciója kivételével – egyéni,
eredeti jellegűnek tekinthetőek. A reprodukciós fénykép pedig éppen e jelleg hiánya miatt
nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
A félreértések elkerülése miatt szükséges röviden kitérnünk az rSzjt. által még elismert,
ún. rokonjogi védelem szabályaira. Az rSzjt. 51. §-a szerint azok a fényképek, ábrák, mű-
szaki rajzok, térképek, szemléltető képek vagy eszközök és lmek is oltalom alatt állnak,
amelyek mint tudományos vagy művészi alkotások nem esnek szerzői jogi védelem alá, mi-
vel nem voltak sem egyéniek, sem eredetiek. A rokonjogi védelem azonban csak abban az
esetben állhatott fenn, ha az alkotáson a készítő neve és a megjelenés vagy nyilvánosságra
hozatal éve szerepel. Az alkotás felhasználásához a rokonjogi védelem esetében is szüksé-
ges a készítőjének a hozzájárulása és nevének feltüntetése. A rokonjogi védelem időtartama
jóval rövidebb volt a szerzői jogi oltalom időtartamánál: a megjelenés vagy nyilvánosságra
hozatal évét követő tizenöt év. A hatályos rendelkezések szerint a nem egyéni, eredeti fény-
képek tehát semmilyen szerzői jogi védelemben sem részesülhetnek.

4.3.2. Egyéni, eredeti jelleg funkcionális művek esetében

Mint azt fent említettük, más az egyéni, eredeti jelleg követelményének küszöbe az esztéti-
kai és megint más a funkcionális alkotások esetében: a funkcionális alkotásoknak (amelyek
megalkotásának folyamata a mű céljánál fogva meghatározott) nem kell olyan magas fokú
egyéni, eredeti jelleget mutatniuk, mint az esztétikai alkotásoknak annak érdekében, hogy
műnek minősüljenek.
Az SZJSZT gyakorlata viszonylag egységesnek mondható a kérdésben. A testület az egyik
szakvéleményében a következő alaptételt fektette le a funkcionális művek egyéni, eredeti
jellegének vizsgálata kapcsán: „ha az egyes tervezők a funkcionális elvárások gyelembe-
vételével is egymástól eltérő eredményre juthatnak, a terv egyéni-eredeti jellegűnek minő-
sül”. Ugyancsak megállapította, hogy „… az alkotás terének nagysága, ezáltal az egyéni,
105
eredeti jelleg megállapítása műtípusonként eltérő kritériumrendszer mentén történik: a ki-
fejezés védelme igazodik a tartalom, és a mű-fajta sajátosságaihoz. Másként »mérhető« egy
sakkjátékot támogató számítógépi program és egy zenedrámai mű egyéni eredeti jellege. A
funkció és a kötöttségek (a sakkjáték szabályai) nagymértékben szűkítik az egyéni eredeti

104 SZJSZT-35/2006 – Megrendelésre készült fotók egyéni, eredeti jellege.
105 SZJSZT-34/2000 – Szabványok szerzői jogi védelme.

61