Page 59 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

4. A SZERZŐI JOG ÁLTAL VÉDETT MŰVEK ÉS TELJESÍTMÉNYEK

sok. Ugyanez fennáll a mű „mennyiségének” kérdésére is, az irodalom területén Pilinszky
Négysorosa sem élvez kisebb mértékű szerzői jogi védelmet egy Tolsztoj-regénynél csak
azért, mert az egyik terjedelme jóval alatta marad a másikénak. Nem feltétele a szerzői jogi
oltalomnak az sem, hogy a szerző az alkotást befejezze, de egy befejezetlen mű esetében is
követelmény az egyéni jelleg és az eredetiség.
A következő példákon keresztül azt mutatjuk be, hogy miként vizsgálja az egyéni, erede-
ti jelleg követelményének teljesülését a joggyakorlat.

4.3.1. Egyéni, eredeti jelleg fotóművészeti alkotások esetében

Mind a nemzetközi, mind a hazai joggyakorlatban viszonylag gyakran felmerül a fotómű-
vészeti alkotások egyéni, eredeti jellege vizsgálatának szükségessége.
A Painer-ügyben az EUB a portréképek egyéni, eredeti jellegét vizsgálta. Az ügy tényál-
lása röviden a következő. A felperes, Eva Maria Painer, hosszú évek óta szabadúszó fény-
képészként dolgozott, és többek között óvodás és napközis gyerekeket fényképezett. E
tevékenysége során megtervezte a hátteret, meghatározta a beállítást és az arckifejezést, va-
lamint elkészítette és előhívta a fényképeket. Painer az általa készített fényképeken szokáso-
san feltüntette a nevét. Az általa készített papírképeket eladta, de a fotókhoz fűződő jogokat
nem engedte át harmadik személyeknek, és a képek nyilvánosságra hozatalához sem járult
hozzá. Miután az egyik lefényképezett diákot, Natascha Kampuscht 1998-ban tízévesen
elrabolták, az illetékes hatóságok nyomozási felhívást tettek közzé, amelyhez felhasználták
a vita tárgyát képező fényképeket. 2006-ban Nataschának sikerült az elrablójától megszök-
nie, ezt követően Painer képét ismételten több média felhasználta. Későbbi fejezetekben
ismertetjük az eset szabad felhasználási (7.2.1. alpont) és személyiségi jogi (13.2.2. alpont)
aspektusait.
A tényállás vizsgálata során a Bíróságnak többek között azt is el kellett döntenie, hogy
a portréfotók egyéni, eredeti jellegű alkotásoknak tekinthetők-e. E vizsgálat során az EUB
általános érvényű következtetéseket vont le a fotóművészeti alkotások egyéni, eredeti jel-
legének vizsgálatát illetően: „… a szerző a mű létrehozása során többféleképpen és több
ízben is szabadon és kreatívan dönthet. Az előkészítő szakaszban a szerző meghatározhatja
a színrevitelt, a fényképalany testhelyzetét, illetve a megvilágítást. A portréfotó elkészí-
tésekor eldöntheti, hogy mi látsszon a képen, meghatározhatja a látószöget, illetve a kör-
nyezetet is. Végül a papírkép készítésekor a szerző a különféle előhívási technikák közül
kiválaszthatja a számára megfelelőt, vagy adott esetben számítógépes programot is alkal-
mazhat. Ezeknek a különböző döntéseknek a révén tud a portréfotó szerzője »személyes
színezetet« adni a létrehozott műnek. Következésképpen a portréfotók esetében nem lehet
azt állítani, hogy a szerző alkotóképességeit csak korlátozott mértékben, illetve egyáltalán
nem fejtheti ki.” Az ügyben kimondta a Bíróság, hogy „a portréfotó akkor részesülhet …
100
szerzői jogi védelemben, ha – és ezt a nemzeti bíróságnak kell az adott ügyben megítélnie
– az ilyen fénykép a szerző szellemi alkotása, amely tükrözi az ő személyiségét, és amely a

100 C-145/10. sz. ügy Eva-Maria Painer és a Standard VerlagsGmbH és társai között [ECLI:EU:C:2011:798],
ítélet, 93 pont.

59