Page 62 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

jelleg kifejezhetőségének terét. … A szakvéleményben vizsgált oktatási anyag ún. funkcio-
nális műnek tekinthető, amely két tekintetben szűkítheti az alkotás terét, egyrészt az adott
tudományág megállapításai, tézisei, kutatási eredményei, másrészt az oktatási anyagokra
jellemző didaktikai módszerek, alkalmazott eszközök. Ezen korlátok kihatnak nemcsak
a szakkifejezések megválasztására, az egyes tartalmi elemek összetételére, hanem adott
esetben a mű szerkezetére is, ez azonban nem jelentheti azt, hogy nincs lehetőség egyéni,
eredeti kifejezésmódra. Az azonban mindemellett kétségtelen, hogy a gondolatok korláto-
zott kifejthetősége mellett is marad tér a szakértő szellemi tevékenységéből eredő szemé-
106
lyes eredetiség kifejezésére.” A fentieken túl a testület álláspontja szerint „nem állhatnak
szerzői jogi védelem alatt senki javára azok a teljesítmények, amelyek mindenki számára
szabadon hozzáférhetők, a különböző szakmai, technikai előírások, elvárások, általános
kritériumoknak megfelelő alkotóelemek, sablonok”, 107 ugyanis ezek idővel szakmai szo-
kássá válnak, így monopolizálásuk indokolatlan lenne. Ennek megfelelően tehát azok az
alkotások sem állhatnak szerzői jogi védelem alatt, amelyek elkészültét valamely műszaki
szabvány olyannyira meghatározza, hogy megszünteti az alkotói szabadságot.

4.3.3. Egyéni, eredeti jelleg szakirodalmi művek esetében

Szerzői jogi törvényünk az irodalom területéről származó alkotásokat is védelemben része-
síti, amennyiben azok rendelkeznek egyéni, eredeti jelleggel. Az irodalmi művek esetében
azonban nem szabad csak a szépirodalomra gondolni. Ugyanúgy részesülhet szerzői jogi
védelemben egy üzemeltetési kézikönyv vagy akár egy parkolójegy, mint egy regény vagy
egy vers. A szakirodalmi művek egyéni, eredeti jellegének a vizsgálata esetében ugyanaz
az alapelv érvényesül, mint a funkcionális művek esetében: az elvárt egyéni-eredetiség kü-
szöbe jóval alacsonyabb, mint a szerzőnek nagyobb mozgásteret engedő szépirodalmi al-
kotások esetében. Ezt az elvet követve az SZJSZT 2012-ben szakirodalmi műként szerzői
108
műnek minősített egy trabantok javításáról szóló kézikönyvet.
A parkolójegyek egyéni, eredeti jellegét vizsgáló szakvéleményében az eljáró tanács
megállapította, hogy a perbeli parkolójegyek nem állnak szerzői védelem alatt. Ennek oka
azonban nem a funkciójukban rejlik, hanem abban, hogy nem rendelkeznek egyéni, ere-
deti jelleggel. Az eljáró tanács szerint a parkolójegy olyan funkcionális termék, amely-
nek rendeltetése meghatározza annak lényeges tartalmi elemeit. „Ezen elemek adott kor-
látozott méretben történő elrendezése, kivitelezése tekintetében tehát eleve nagyon szűk
tere van az alkotó jellegű szellemi tevékenységnek. Önmagában az a tény, hogy léteznek
a parkolójegy funkciót más látvánnyal, kivitellel megvalósító termékek is, nem teszi a
tárgybani parkolójegyet egyéni-eredeti jellegűvé. A minimális megkülönböztethetősé-
get megteremtő számelhelyezés, a perforációs technika, a különböző színek használata

106 SZJSZT-22/2012 – Szakirodalmi művel kapcsolatos szerzői jogsértés.
107 SZJSZT-23/2010 – Konstrukciós tervek, gyártmánytervek és látványtervek szerzői jogi megítélése.
108 SZJSZT-04/2012 – Szakirodalmi mű védelme.

62