Page 60 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 60

szerzőnek a fénykép létrehozása során hozott szabad és kreatív döntéseiben jut kifejeződés-
           re. Amennyiben megállapítást nyert, hogy a szóban forgó portréfotó műnek minősül, nem
           részesül csekélyebb mértékű védelemben, mint bármely más mű, beleértve a fényképészeti
           alkotásokat is.”  101














                                                                          HUNGART © 2017





                           Ismeretlen fényképész: Scheiber Hugó (1873–1950) önarcképe előtt 102

           A fotóművészeti alkotások egyéni, eredeti jellegének kérdésével a hazai szakirodalom is
           foglalkozott. A Nagykommentár kiemeli, hogy „… az alkotó egyéniség a fotóművészetben
           is, mint minden művészeti ágban a világ sajátos, belső, szubjektív szűrőn keresztül törté-
           nő láttatásában érhető tetten. Az egyéni, eredeti jelleg legfőképpen a témaválasztás gon-
           dolatiságában; a fotós által elkapott pillanat sajátosságában (jellegzetes mozdulat, gesztus,
           történés); a felvételhez választott beállításban, a téma nézőpontjának, a képkivágásnak az
           egyediségében; a kompozícióhoz alkotó módon használt technikai megoldásokban (példá-
           ul különlegesen hosszú expozíciós idő, speciális optika megválasztása, szűrők használata,
           egyéb kreatív képalkotói döntések) testesülhet meg.” 103
             Az ópusztaszeri Feszty-körképet és az emlékparkot feldolgozó fotósorozat vizsgálata so-
           rán tért ki az SZJSZT a reprodukciós célú felhasználásra. A művet bemutató fotósorozat
           célja az volt, hogy megjelenjen egy, a történelmi emlékhelyet és a monumentális festményt
           bemutató tájékoztató anyagban. Az eljáró tanácsnak azt kellett vizsgálnia, hogy vajon a
           fényképek rendelkeznek-e egyéni, eredeti jelleggel, vagy azok csak többszörözik a bemuta-
           tott művet. A tanács megállapítása szerint „… a felvételek nem esetlegesek, véletlenszerű-
           ek, hanem a művész önálló szellemi termékei, a saját elgondolásait valósította meg a fotó
           eszközeivel. Egyéni beállításokat alkalmazott úgy az épületek, a tárgyak, mint a beöltözött
           szereplők esetében. Felhasználta a fényviszonyok változásait, játszott a kontrasztok adta
           lehetőségekkel, számtalan kreatív képalkotói döntést hozott és valósított meg. Az adott

           101   C-145/10. sz. ügy Eva-Maria Painer és a Standard VerlagsGmbH és társai között [ECLI:EU:C:2011:798],
             ítélet, 99 pont.
           102   http://viragjuditgaleria.hu/pics/artists/538-scheiber_hugo/scheiber_hugo_onarckepe_elott_1920_as_
             evek_158.jpg.
           103   Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 247.

           60
   55   56   57   58   59   60   61   62   63   64   65