Page 64 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 64

rász mind összeteszi a tudományát, tud-e produkálni egy tál sült malaczot? – Sőt
             ellenben a szakácskönyv, az a könyv, a melyet az asszonyoknak sokkal inkább üd-
             vösséges volna a kezükben forgatni, mint holmi hiába való regényeket!«
             Ipsissima verba!
             S nekem – kérem »nekem« ki kellett mondanom az ítéletet, hogy a prókátor ugyan
             goromba fráter, hanem azért igaza van. A bíró csak egyféle becsületet ismer. A
             szakácskönyv írójának az írói becsülete csak olyan, mint a regényíróé. Alperes bű-
             nössége kimondatik. Szakácskönyvet sem szabad lopni.”
                                                     Jókai Mór: Az én bírói hivatalom (1892)



           4.4.   A SZERZŐI JOGI VÉDELEM HATÁRA

           4.4.1.   A szerzői jogi védelem alól kivett művek

           A jogalkotó meghatározott okok miatt bizonyos alkotásokat kivett a szerzői jogi oltalom
           köréből annak ellenére, hogy ezek a szerzői jogi védelem egyéb követelményeinek megfe-
           lelnek. Így nem tartoznak e törvény védelme alá:
                a jogszabályok,
                az állami irányítás egyéb jogi eszközei,
                a bírósági vagy hatósági határozatok,
                a hatósági vagy más hivatalos közlemények és ügyiratok,
                valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. 112
           A jogi oltalom alól történő szabályozói kivonás oka a jogbiztonság társadalmi fontosságá-
           ban keresendő: elengedhetetlen, hogy a társadalom tagjai tisztában legyenek az őket kö-
           telező normákkal. Ügyiratok esetében fontos megjegyezni, hogy az oltalom hiánya csak
           az adott eljárásban irányadó, így az SZJSZT szakvéleményeinek hatósági eljáráson kívüli
           felhasználása a jogosult engedélyéhez kötött. 113
             Hasonló a bankjegy-, illetve pénzérmeképek szerzői jogi megítélése is. Mint ahogy az
           eljáró tanács arra rámutatott, a bankjegyképek képzőművészeti alkotások, amelyek rendel-
           keznek egyéni, eredeti jelleggel, ezért szerzői műnek minősülnek.  Mindemellett a tanács
                                                                    114
           arra a következtetésre jutott, hogy mivel a kibocsátásra kerülő bankjegy/pénzérme közér-
           dekű megismertetése hirdetmény útján, jelenleg az MNB elnökének jogszabálynak minő-
           sülő rendeletével történik, a hirdetményi közzététel vonatkozásában a bankjegy gra kai
           képe (a pénzérmén rögzített mű) nem tekintendő szerzői jogilag védettnek.
             Az állami kitüntetések, plakettek mindazonáltal részesülhetnek szerzői jogi oltalomban,
           még akkor is, ha ezekről is jogszabály rendelkezik. Fontos különbség a bankjegyek, érmék
           és a kitüntetések között ugyanis, hogy míg az előbbiek képe minden esetben megjelenik


           112   Szjt. 1. § (4) bek.
           113   SZJSZT-27/2001 – Szakvélemények szerzői jogi védelme, a szerzői jogok gyakorlása.
           114   SZJSZT-9/2001 – Bankjegy-, illetve pénzérme-kép szerzői jogi védelme, felhasználása; a szerzői jogok jo-
             gosultja.

           64
   59   60   61   62   63   64   65   66   67   68   69