Page 51 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

3. A SZERZŐI JOG FEJLŐDÉSE ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

ilyen rendszer politikai játszmák játékszerévé válhat. Posner inkább elméleti lehetőségként
vizsgálja ezt a megoldást. Az állami szubvencióra a magyar lmgyártásban is láthatunk
példát, mivel a hazai mozilátogató közönség önmagában nem képes egy nagyjáték lm
költségét kitermelni. 85
A gyakorlatban a másik megoldás terjedt el: az alkotásokat szerzői jog védi, azaz egy
meghatározott ideig csak a jogosult használhatja, illetve engedélyezheti másnak az alkotás
felhasználását. Ez az átmeneti monopólium lehetővé teszi, hogy az alkotó vagy a kiadó
a határköltség feletti árat állapítson meg, a mű „kitermelje” létrehozásának x költségeit,
vagy sikeres mű esetén még sokkal többet (amit gyakran a veszteséges művek kiadására
fordítanak…). A szerzői jog nélküli világhoz képest a két cél elérése megfordul egy arány-
talanul hosszú (akár végtelen) védelmi idő esetén. Jó alkotás létrehozása hosszú távú anyagi
jólétet fog jelenteni, tehát sokan fognak ilyesmivel próbálkozni, azonban a társadalom hoz-
záférése ezekhez a javakhoz romlani fog.
A védelmi idő olyan mértékű kiterjesztései, amilyeneket a XX. század második felé-
ben láthattunk, Posner szerint valószínűleg minimális ösztönzési hatással jártak, mert a
86
közgazdaságtan szemlélete szerint a várható jövedelem jelenértéke számít, az pedig csak
kicsit nőtt. A kiterjesztések problematikusabb vonása a visszamenőleges jelleg abban az
értelemben, hogy a kiterjesztés előtt született művekre is vonatkoznak, tehát úgy drágítják
meg a hozzáférést egy bizonyos időszakban létrejött művekhez, hogy közben nincs ösz-
tönzési hatás, mivel múltbeli tevékenységet nem lehet ösztönözni. (E fejezet megírásakor
sem gondol arra a szerző, sőt nem is ösztönzi, hogy műve a halálát követő 50 vagy 70 évig
fog védelem alatt állni, vagy hogy e védelmet később akár 90 évre felemelik.) Az, hogy a
kiterjesztések mégis ilyen formában történtek, Posner szerint jól magyarázható azzal, hogy
a jogok tulajdonosainak sokkal erősebb érdekük fűződik a hosszabbításhoz (további X év
határköltség feletti árazás lehetősége), mint a potenciális belépő további terjesztőknek (ver-
senytársaknak) ennek megakadályozásához, mivel a lejárt védelmi idejű alkotások piacán
sokkal erősebb verseny van, így alacsony pro tot lehet elérni.
További fontos szempont az eddigiek mellett az is, hogy nagyon sok műalkotás épül
korábban létrejött művekre valamilyen mértékben. Az alkotásokat nemcsak a fogyasztók
„fogyasztják”, hanem alkotók is használják kiindulópontként – a közkincs részét képező

85 A Nemzeti Filmalap által támogatott „alkotások először 2013-ban kerültek bemutatásra: a Szász János ren-
dezte A nagy füzet, a Bodzsár Márk által jegyzett Isteni műszak, valamint Orosz Dénes lmje, a Coming
out. Ezek közül a legnagyobb szakmai sikert a kelet-európai régió legjelentősebb fesztiválján, Karlovy
Varyban a fődíjat, azaz a Kristály Glóbuszt elhozó A nagy füzet érte el, amely a Filmalap 180 millió forint
gyártási támogatásával (továbbá a kulturális államtitkárság 100 millió forintos támogatásával) készült el [a
lm teljes költsége 980 millió Ft volt – a szerk.]. A nézettségi mutatókat tekintve a Filmalap által 280 millió
forinttal támogatott Coming out című alkotás bizonyult a legnépszerűbbnek, amit a hazai mozikban több
mint 140 ezren tekintettek meg. A nagy füzetet körülbelül 40 ezer néző, a 205 millió forintos támogatást
élvező Isteni műszakot pedig 20 ezer néző látta.” Simon Dorottya: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya
Magyarországon 5. SZTNH, 2016, Budapest, p. 77. A nyertes lmek listája elérhető: http://mnf.hu/winner/
wpage.php.
86 Európában az 1990-es években nőtt a védelmi idő pma 50 évről 70 évre, de az Egyesült Államokban csak
1976-ban vezették be a pma 50 éves védelmi időt, majd terjesztették ki pma 70 évre, és emelték meg a mun-
kaviszonyban létrehozott műveknél a létrehozástól számított védelmi időt 120 évre.

51