Page 15 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/1.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

döntő része a légkörbe került. Az elemi nit- Utolsó ugrásszerű változás (kihalás, majd újra
rogén részaránya ezzel a széndioxid mellett népesülés) mintegy 65 millió éve történt. Ez
jelentősen megnőtt. Ezután az oxigén meny- hatalmas felmelegedéssel járt, de annak a sebes-
nyisége is lassan a jelenlegire nőtt a légkör- sége (mintegy 20 ezer év alatt) messze lassúbb
ben, míg a széndioxidé a mindenkori vulkáni lehetett napjaink (utolsó 50 év) felmelegedésé-
tevékenységnek megfelelően ingadozott. nél. Ezt ma már egyértelműen érezzük, s ezért
aggasztja az napjainkban a tudósok, klímaku-
Persze a tengerfenék emelkedése is igen lassú tatók, politikusok köreit. 30 millió éve a Föld
volt. Csak mintegy 1 milliárd évvel ezelőtt jelen- vizei, levegője jelentősen hűlt, s úgy 5 millió éve
tek meg az első szárazulatok, abban az időben, a jelenlegi 100 éves ciklusai átlagára csökkent.
amikor a korábban említett egysejtűek is kifejlőd- Ekkortájt hazánk területe a 200-300 millió éve
tek. Belőlük alakultak ki azután a vizek soksejtű tengerfenék térségeiből Alpokkal, Kárpátokkal,
szervezetei, később a halak, majd a szárazföldi Dinári-hegységgel körbevett beltenger lett.
állatok. Azok továbbifejlődése talán valamivel Mintegy 3-4 millió évvel ezelőttre már döntően
elmaradt a szárazföldekre települő algákétól. feltöltődött, de mélyebb része védve a hegyko-
Ezért is feltételezzük, hogy a mintegy 300-350 szorútól csak mérsékelten hűlt le, s ciklikusan
millió évvel ezelőtt uralkodó karbonkor őserdei vízjárta terület maradt. Ekkor azonban még nem
csendesek, állatok zajától mentesek voltak. Ekkor volt emberiség a Földön, illetőleg a Kárpát-me-
alakulhattak ki a Föld időszakosan elárasztott dencében. Csupán a mintegy 100 ezer éves
faanyag üledékei, majd azokból napjainkra a fo- ciklussal ismétlődő eljegesedések a növényzet
szilis energiahordozó készleteink. A növényzet és állatvilág hasonlóan ciklikus fejlődése, el-
ciklikusan elhaló részeit ugyanakkor a nedves, szaporodása, majd visszaszorulása dominált.
időszakosan oxigénjárta erdőtalajban élő mikro- Az első, mai emberhez fizikális adottságaiban
organizmusok és fejlettebb talajlakók munkájá- talán már közel álló élőlény (Neander-völgy)
nak eredményeként eltérő vastagságú talajt, talaj csak 2-3 százezer évvel ezelőtt jelentkezhetett
borítottságot is kialakítottak. Ez a talaj egyben Európában.
az esővizek folyamatos biológiai tisztítását is
ellátta. A környezet ugyanakkor a karbonkor Ezek az időtávlatok is túl nagyok azonban
végére kedvezett a tengerekből szárazföldekre az utolsó jégkorszak mintegy 14-18 ezer évvel
vándorló növényevő, nagytestű állatok kialakulá- ezelőtti befejeződéséhez, amely ugrásszerű
sának, fejlődésének, elszaporodásának is, hiszen felmelegedéssel járt. Az ezt követő rohamos
mindenkor a rendelkezésre álló tápanyag meny- felmelegedés eredményeként Közép és Dél-Eu-
nyisége és minősége határozza meg az élővilág rópában, és Kis-Ázsiában a mintegy 50 ezer
szaporodását, alakulását. Mindezek a körkörös évvel ezelőtt Dél-Afrikából északra, Európába
folyamatok a vizek, szárazföldek, s élőviláguk vándorolt embercsoportokból a korábbinál
folyamatos fejlődését szolgálták. Az állatvilág fej- lényegesen szellemesebb, alkotóképesebb,
lődésének ugrásszerű változásait, szakaszosságát társadalmakba rendeződött emberiség fejlődött
ugyanakkor a Föld nála is kisebb, kisbolygókkal ki, szaporodott el. Fontos szerepe volt ebben
történt szerencsétlen ütközései eredményezték a gabonatermelés felfedezésének, elterjedé-
(Fazekas etal., 2015). sének, ami úgy 10 ezer évvel ezelőttre tehető.

15