Page 16 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/1.
P. 16
Ez óriási változást hozott a Föld lakosságá- először Mezopotámiában, majd később Rómában
nak számban és annak koncentrálódásában derült ki. Legegyszerűbb megoldás bizonyára
is. Az igazán ugrásszerű változást azonban a folyókba, tengerekbe történő bevezetés volt.
az ipari forradalom eredményezte. Az akkor Elképzelhető, hogy történhetett megfelelő göd-
még csak a Föld természeti kincseinek, első- rökbe, zárt befogadóba történő elhelyezés, s
sorban energia (szén) és ásványianyag (vasérc azokból megfelelő idő elmúltával mezőgazdasági
és építőanyag) készleteinek kezdődő kirablása, talajokon történő újrahasznosítás is. Rómánál
nagyipari hasznosítása volt. a fejlett vízellátás eredményeként a szennyvíz
Tiberiszbe vezetése is kiépült. A népvándorlások
ezt a gyakorlatot jócskán visszaszorították, ami
A LAKOSSÁG KONCENTRÁLÓDÁSA ÉS KÖ- komoly járványok időnkénti jelentkezését ered-
VETKEZMÉNYEI VÍZELLÁTÁSBAN, SZENNY- ményezte. Az igazi robbanást a lakosságszámban,
VÍZTISZTÍTÁSBAN vízellátásban, majd később a szennyvíztisztításban
is az ipari forradalom kényszerítette ki.
Évezredekkel ezelőtt az emberek döntően víz-
források, folyóvizek mellé települtek. A vizet edé- Londonban a lakókörnyezet megóvására 1848-
nyekben szállították lakóhelyükre, majd tárolták ott ban rendelettel tették kötelezővé a szennyvíz
folyamatos ivóvízigényük kielégítésére. Később Temzébe vezetését. Ettől a folyó hamarosan rot-
a vízvezetékek kiépítésével, az ivóvizet a forrásoktól hadó csatornává vált. A helyzet szükségessé tette
nagyobb távolságra is eljuttatták. Még később a folyóba juttatott bontható szerves anyagnak
vízemelők készítésével, majd csövek kialakításá- abevezetését megelőző széndioxiddá és szenny-
val a magasabb helyeken levő fogyasztókhoz is víziszappá történő alakítását, s azzal a rothadás
eltudták már juttatni a vizet. Mintegy száz-kétszáz (a folyóvíz oxigén hiányának) megszüntetését.
éve a vezetékes vízellátás a városi térségekben A 19. század végén már az Egyesült Államok
rohamosan terjedt, majd ezt hamarosan követte nagyvárosai is küszködtek ezzel a problémával.
a falvak, vidéki térségek vízellátása is. A vízellátás A szennyvíz tisztítására irányult, talán közöskuta-
és a szennyvízgyűjtés/tisztítás kiépítése közöt- tások végül Manchesterben vezettek el 1914-ben
ti elmaradást a múlt században jól jellemezte az iszaprecirkulációjával működő eleveniszapos
a közműolló. Mára ez már jelentősen beszűkült rendszerek kifejlesztéséhez. Ez a megoldás né-
az előző csaknem teljes, s az utóbbinak is igen hány évtized alatt elterjedt a fejlettebb térségek
nagymértékű kiépítésével. Az anyag további része nagyvárosaiban (Fazekas etal., 2014).
csak a szennyvíztisztítás ezt követő alakulását
vizsgálja, kihangsúlyozva az anyag és energia- Természetesen nem szabad itt említés nélkül
gazdálkodás körkörös folyamatait. hagyni a vízöblítés révén a szennyvízbe kerülő
ipari feldolgozási maradékokat, valamint a szűrés
A városiasodást megelőzően a lakosság személyes révén abból eltávolított, melléktermékként is
élelmiszer hasznosítási maradékától (székletétől, hasznosított anyagrészeket sem. Ezek egy része
vizeletétől) a biztonságos megszabadulás a nagy évtizedekig hasznosult tápanyagként az állatte-
műveletlen területek talajaiba történő elhelyezéssel nyésztésben (ATEV), vagy a fás anyagok ener-
megoldottnak tűnt. Ennek megoldhatatlansága getikai célra. Napjainkban a szilárd hulladékok
16