Page 7 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/2.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

befolyásolta az ivóvíz kereslet jövedelem Budapestre Ernest Burgess koncentrikus zóna
rugalmasságát, ami azt vizsgálja, hogy a ke- modelljéhez hasonlítható leginkább, amely
resett mennyiség, esetünkben az ivóvíz ér- elméleti keretet ír le a városok növekedésére
tékesített mennyisége hogyan változik a fo- és a városok földhasználati mintáira.A kon-
gyasztói jövedelem változásával. Egy felett centrikus zóna modellje alkalmazható Bu-
luxuscikkekről beszélhetünk, nulla és egy kö- dapest történelmi városfejlődésére. Az első
zött normál javak találhatóak nullához közeli zóna e modell szerint a központi üzleti ne-
értékek az alapvető szükségletekre jellemző gyed. Ez a terület a város központi történel-
és negatív értékeknél fordított arányosság mi csomópontjaként szolgál, itt összpontosul
áll fent a fogyasztói jövedelem és a keresett a kereskedelmi és adminisztratív tevékeny-
mennyiség között. Az agglomerációk eseté- ség.A második zóna az átmeneti zóna, amely
ben ez azérték 0,5 feletti, ami a vízfogyasztási vegyes területhasználatból áll, beleértve a la-
szokások átalakulását jelenti. kossági és kereskedelmi tevékenységeket is.A
A kutatás alapja annak megértése, hogy mi következő zóna a Working-Class zóna, ahol
befolyásolhatja a háztartási vízfogyasztást. megfizethető lakások találhatók és ipari tevé-
Az ivóvíz fogyasztás több elemből áll, az em- kenység is jelen van.A negyedik zóna a La-
beri fogyasztás a háztartási vízfogyasztás leg- kossági zóna, amely tágasabb ingatlanokból
kisebb hányadát teszi ki. A fogyasztás nagy áll. Általában közép- és felső-középosztálybeli
részét az egyéb napi tevékenységek, mint lakosok települnek ide, elválasztva magukat
a mosakodás, zuhanyozás stb. Az alábbi áb- az ipari területektől.Az utolsó zóna az ingázó
rán látható, hogy mi befolyásolja leginkább zóna, ahol gazdagabb, magasabb jövedelmű
a fogyasztói szokásokat. lakosok élnek egy külvárosi területen, na-
gyobb otthonokkal és zöldebb környezettel.
Két fő tényezőt különböztethetünk meg, A vízellátó rendszer a város ilyen struktúrájá-
a belső és a külső tényezőket. A belső ténye- hoz került kifejlesztésre(Burgess, 1925).
zők közé tartoznak a fogyasztói minták szoká- Az agglomeráció terjeszkedése és lakosság-
sok és az infrastruktúra típusa. A külső befo- számának növekedése a szuburbanizáció
lyásoló tényezőkhöz tartozik a klíma, a víz ára következménye, ami az urbanizációs elmé-
ás a vonatkozó törvények, rendelkezések és let része. A szuburbanizáció során az embe-
vízfogyasztást befolyásolni célzó kampányok. rek, a gazdasági tevékenységek és iparágak
a városi központokból az agglomerációba
TÁRSADALMI ÉS költöznek.Ez a jelenség az urbanizált terület
URBANIZÁCIÓS VÁLTOZÁSOK bővüléséhez és a népsűrűség csökkenésé-
A kialakult agglomerációs vízválság tanulmá- hez vezet.A jelenség nem csak Budapesten
nyozásához át kell tekinteni a térség társa- figyelhető meg, a világon városi népsűrűség
dalmi és urbanizációs változásait is. Az urba- mindenhol csökken, és a városi terület kiter-
nizáció szó a következőt jelenti: a népesség jedése gyorsabban nő, mint a városi lakosság
vidéki területekről városi területekre vándorol, száma.A modellek előrejelzése szerint a vá-
ami a városi népesség növekedését és a vi- rosi területeken évi két százalékos népesség
déki lakosság számának csökkenését okozza. sűrűségcsökkenés várható(Angel, 2012).

7