Page 19 - HEREND HERALD

Tudta?

A Duna az egyetlen Európában, mely sze-
repel a WWF (Természetvédelmi Világalap)
veszélyeztetett folyóinak toplistáján. Eredeti
árterének több mint 80 százalékát veszítette
el a mesterséges folyószabályozás, környe-
zetszennyezés, valamint a klímavál tozásnak
köszönhetően.

A Duna a legnemzetközibb folyó a Földön.
Tíz országon halad át (Németország, Ausztria,
Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia,
Románia, Bulgária, Moldova, Ukrajna) érint négy
fővárost: Bécset, Pozsonyt, Budapestet,
Belgrádot, vízgyűjtő területe pedig további
négy országra terjed ki (Bosznia-Hercegovina,
Csehország, Montenegró, Szlovénia). A Duna,
mint Európa királynője, a második leghosszabb
folyó ezen a földrészen, a Volga után, teljes
hossza 2850 km.

A Fekete erdőben ered, és a Fekete tengerbe
ömlik. Több forrást is megneveznek, ahová
a folyó eredetét vissza lehet vezetni, ami biztos,
hogy Dunának, a Brigach és a Breg patak egye-
sülése után nevezik, a német országi Baden-
Würtenbergben található Donaueschingennél.
Több, mint négyezer állat, és ezer madárfaj
otthona. Legismertebb madárfajai a dankasirály,
a kormorán, a récefélék, a vadlibák és a bíbi-
cek. A Duna-delta jellegzetes lakói a rózsás
pelikánok. A holtágak, árterek gyakori apró
emlősei a vízicickány, a vízipocok, a törpe egér
és a vidra. A Duna hal állománya viszonylag
szegény, mindössze ötvenkét dunai halfaj
ismeretes. Legismertebbek közülük a kecsege,
a ponty, a csuka és a fogas.

Az első hidakat a rómaiak építették, az egyik
maradványát Szörényvárnál (Románia) ma is
megtekinthetjük. A ma is használatban lévő
legrégibb híd a Steinerne Brücke (Kőhíd)
Regensburgban. A Dunán jelenleg közel 300
híd van, leghosszabb közülük a Beska viadukt
autópályahíd Szerbiában. A Duna legszélesebb
része az Al-Dunán 1500 méter is lehet, medré-
nek mélysége pedig 70 méterrel a Vaskapunál
a legnagyobb.

19