Page 47 - Könyv-Vitel - 2021. január

TÁRSAS VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKFIZETÉSI tagok megadóztatására alkalmas szabály
KÖTELEZETTSÉGÉNEK MINIMALIZÁLÁ- lett volna. A Nemzetgazdasági minisztérium
SÁRA VAN-E MÓD? főosztályvezető-helyettes azt írta 2014-ben
válaszul, hogy a „nyelv-logikai értelmezésé-
Kérdés: ből az következik, hogy a munkaviszonyban
Egyszemélyes Kft tulajdonosa, aki társas álló természetes személyre nem vonatkozik
vállalkozói jogviszonyban látja el az ügy- az adóalap megállapításának különös sza-
vezetést, járulékait 210.600.-Ft után fize- bálya, vagyis az utána fizetendő adó alapja
ti. Milyen lehetőség van arra,hogy csök- az Eat. 455.§ (1) bekezdés a) pontja szerint
kentse a járulékait, mert a KFT jelenlegi meghatározott összeg” – vagyis a tényleges
bevétele nagyon kevés. bér. Így, ha a tényleges bér az alacsony mun-
kaidő miatt alacsony, az törvényes!
Válasz:
2020.06.30-ig nem volt olyan szabályozás
Az „üres” cégek tag+ügyvezetői esetében hatályban, ami napi 1 percnyi munkaidő mi-
gyakran merül fel a járulékfizetés törvényes att a havi 360 forintnyi járulékalaptól eltérő
mérséklésének igénye. Nekik kínál törvényes járulékalapot állapított meg, de 2020. szep-
megoldást a havi 20 perces munkaviszony. tember 1-től, bevezették az alsó minimális
járulékalapot, ami a mindenkori minimálbér
A kérdésben egy olyan egyszemélyes kor- 30 százaléka (új Tbj. 2019. évi CXXII. törvény
látolt felelősségű társaság szerepel, amely- 27.§ (2)). Ezzel megdrágították a rövid munka-
ben nagyon kevés a bevétel – lehet, hogy idejű munkaviszonyokat, de azok továbbra is
éppen a járványhelyzet miatt – és a tulaj- törvényesek.
donos egyben az ügyvezető is, magyar ál-
lampolgárként, de nincsenek adó- és járu- A taggal kötött munkaviszony esetén nem je-
lékkedvezményei. Ilyenkor főszabály szerint lent akadályt, hogy az ügyvezető önmagával
a minimálbér alapulvételével meg kell fizetni köt munkaszerződést, mert az ezt tiltó Leg-
a járulékokat, kivéve, ha tulajdonos+ügyve- felsőbb Bíróság által hozott 3/2003-as számú
zető munkaviszonyban áll (Tbj. 4.§ d)). jogegységi döntést a Kúria - mint meghala-
dottat - hatályon kívül helyezte 2014-ben.
A kivétel még 2011 őszén lett így megfogal-
mazva a 2012-től hatályos a társadalombiz- Az sem jelent - két okból - akadályt, ha a mun-
tosítási törvényben, egyértelműen a társas kaviszony helyett a társasági szerződésben
vállalkozási jogviszony fölé helyezve a mun- (alapító okiratban) megbízási jogviszony van
kaviszonyt. Kivételt képez a megbízási jogvi- feltüntetve az ügyvezető kapcsán. Egyrészt
szony is, de azt nem védi a Munka Törvény- azért, mert a létesítő okiratnak nem is része
könyve, így maradjunk a munkaviszonynál. az ügyvezető jogviszonyának meghatározá-
A salátatörvény részeként 2012-tól hatály sa és azt csak jogalkotási hibaként szerepel
szociális hozzájárulás adó szabályai között, egy alacsonyabb rendű jogszabályban, mint
rögtön szembetűnő volt, hogy az adófize- kötelező tartalmi elem. Másrészt az adó-
tést eredményező jogviszonyok között a tár- hatóság is egyetért abban, hogy a munka-
sas vállalkozás tagjával kötött munkaviszony viszonyra nincs kihatással a létesítő okirat,
a minimálbér 112,5 százaléka alapján fizette az kizárólag a munkaszerződés létén múlik
volna ezt az adót (régi Szochó tv., vagyis Eat. (NAV tájékoztatás: e-411732).
457.§ (1)). Ez a bérüket alacsonyan tartó Kft

47