Page 47 - Könyv-Vitel 2020. április
P. 47
egy programot. Ha jobban belegondolok,
van ebben valami, hiszen most, pár évvel Lépjünk egy kicsit hátra és nézzük meg,
később nem állnánk itt egy meglehetősen hogy miért van most gondban a cégek je-
újszerű szoftverrendszer mellett, ha nem lentős része? Tapasztalataim alapján egy
programoztam volna le a kapkodós időben cégnek három dolgot kell tennie, hogy sta-
végzett tevékenységeimet… bil ügyfélkört tudjon kiépíteni és azt meg is
tudja tartani.
Nem hiszem, hogy újat mondanék, ha azt
állítanám, hogy a kis cégeknek erőforrás Az első és legfontosabb, hogy egyáltalán
problémái vannak mind az anyagi, mind tudja kik is az ügyfelei, potenciális vásár-
az emberi oldalon is. Sok napi feladat van lói. A cégek jelentős része már itt elvérzik,
a tulajdonos nyakában, ezért nem jut elég mert nincs egy egységes adatbázisa azok-
ideje a cégét fejleszteni, ráadásul nincs is ról a személyekről, akik már jártak az üz-
igazán miből. letében. Nem tévedés! Azok is, akik csak
bementek, de nem vettek semmit! Mert
Sok ügyfelünknél látom, hogy a vezető- hogyan várhatjuk, hogy lesznek új vevők,
nek nincs egy „hogyan fejlesszem a cége- ha nem tudunk róluk semmit? Ha legalább
met” térképe, illetve valamikor korábban lenne egy weboldal, ahol gyűjtik a hírlevél
az iránytűjét is elvesztette a nagy kavaro- listába az e-mail címeket, akkor esély lenne
dásban. Ennek következménye, hogy pró- néha küldeni nekik valamit, de sok esetben
bálja az alap tevékenységét a tehetségéből még weboldal sincs, nemhogy tudatosan
adódóan a legjobb szándékkal és tudással kezelt hírlevél lista!
végezni, de közben más területekre nem
tud figyelni. Ezzel addig nincs is nagy baj, Tehát az első feladat, gyűjteni kell a kapcso-
amíg maguktól jönnek az ügyfelek, mert latokat!
valahogy mindig sikerül kiszolgálni őket és
különben is mindenki ismeri a „jó bornak Második gond, hogy nem tudnak mit mon-
nem kell cégér” mondást! dani (kommunikálni) az ügyfeleiknek. Most
lépjünk túl a címlista hiányán, tételezzük
A probléma akkor kezdődik, amikor mond- fel, hogy mégis rendelkezik a cég valami-
juk egy fránya vírusfertőzés otthonma- lyen listával. Tapasztalatom szerint egyre
radásra kényszeríti az emberek jelentős kevesebbet beszélgetnek az emberek egy-
részét. Itt jön el a kisboltoknak a vendéglá- mással, az pedig, hogy egy boltban meg-
tósoknak és úgy általában az egész szolgál- kérdezzék a betérők véleményét az telje-
tató szektornak a halála, mivel nincs kinek sen elképzelhetetlen.
szolgáltatni. Persze ez kicsinek és nagy-
nak egyaránt probléma, de mi lesz majd A szocializmusban a készlethiányra alapo-
az újrakezdésnél? Kinek lesz nagyobb esé- zott „mit adhatok” belépő kérdést felváltot-
lye visszaülni a nyeregbe? Hogyan lehetne ta a kétezres évek lágy kapitalista „miben
azt megoldani, hogy a kicsiknek is legalább segíthetek“-je, aztán valaki kitalálta, hogy
egy csepp esélye legyen? modern üzletekben nem háborgatjuk a ve-
vőt, így mostanában a „szóljon majd, ha
A jó hírem ezzel kapcsolatban az, hogy van segíthetek” formula váltotta fel a korábbia-
rá mód, bár néhány alapvető dologban vál- kat. Nem mintha bármelyik belépő szöveg
toztatnia kell a cégeknek! jó lenne, de az irányvonal érdekes, ami egy-
47