Page 59 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba

számítógép terminálok képernyőin hozzáférő felhasználása továbbra sem lesz engedélyköteles,
diákok ezt követően otthon vagy mobiltelefon a jövő gyakorlatában miként érvényesül majd.
segítségével lényegében bárhol elérhetik majd az A sajtókiadvány hányadik szavától kell majd
átvett műveket is tartalmazó oktatási anyagokat. engedélyt kérni?

Nagyobb jelentőségű változások várhatók
továbbá az internetes felhasználások területén 8.2. A távolabbi jövő szerzői jogi
is. A reform egyik fő célja volt ugyanis az olyan kérdései
online szolgáltatások célkeresztbe helyezése,
amelyek üzleti modellje a platformjaikon a A technológiai fejlődés jelenleg egyik leg­
felhasználóik által rajtuk elhelyezett (és sokszor központibb témája kétségtelenül a mesterséges
szerzői jogi oltalom alatt álló) tartalmakra történő intelligencia (MI). Az MI pedig szerzői jogi
kattintásokhoz kapcsolódó reklámbevételen szempontól is felvet a jövőben megoldásra váró
alapul. E szolgáltatók bár lényegében a tarta­ kérdéseket. A kérdéskör egyik aspektusa a már
lomfogyasztás főszereplőivé váltak mára (a korábban a szöveg és adatbányászat kapcsán
Youtube a világ második legkeresettebb oldala, említett, nagy mennyiségű adatfelhasználáshoz
naponta több mint 1 milliárd órányi videó kapcsolódik. Az MI rend szerek gépi tanítása
kerül megtekintésre rajta keresztül, Luis Fonsi hatalmas adattömegek betáplálását igényli annak
“Despacito” című Youtube videóját pedig e érdekében, hogy a sok hasonló előzményadat
fejezet megírásáig 6.737.615.042­szer tekintették és emberi korrekciók rögzülése után a rendszer
meg) de tevékenységük szerzői jogi szempontból helyesen tudjon „gondolkodni” és „döntéseket”
egészen a közelmúltig nem volt egyértelmű. hozni. Egy egyszerű példával élve, ha egy
Ennek oka az, hogy a rajtuk elhelyezett tartalmak MI rendszerbe több ezer házimacska fotóját
feltöltését, kiválasztását nem maguk a szolgáltatók tápláljuk be és például a puma vagy gepárd
végzik, tevékenységük tulajdonképpen passzív fotókra a rendszer által adott téves felismeréseket
közvetítésként is értelmezhető. A jövőben korrigáljuk, akkor e számos adat felhasználásával
ugyanakkor ezen online tartalommegosztó a gépet fokozatosan betaníthatjuk a biztos(abb)
szolgáltatók tevékenysége is engedélyköteles macskafelismerésre. Ahol pedig adatok, infor­
felhasználás lesz, hacsak adott szolgáltató mációk felhasználása történik, előbb utóbb fel­
nem tesz eleget bizonyos felelősségkorlátozási merülhet a szerzői jog vagy legalábbis az adat­
követelményeknek (mint például olyan szűrő­ bázis oltalom kérdésköre is. A szerzői jogi reform
rendszerek működtetése, amelyek meggátolják által bevezetett szöveg és adatbányászati szabad
egyes szerzői jogi tartalmaknak a platformra felhasználás elég szűk körű, felmerül tehát, hogy
történő felkerülését). a jövőben további kivételek bevezetésére is sor
kerül e rendszerek megfelelő működtetésének
Ugyanígy jelentős lépése a reformnak, hogy az elő segítése érdekében.
európai szerzői jog zárt rendszerű szomszédos
jogi jogosulti körét (előadóművészek, rádió és Szintén az MI kérdésköréhez tartozik a már a
televízió szervezetek, filmelőállítók és hangfelvétel­ szer zőséggel foglalkozó fejezet kapcsán koráb­
előállítók) kiegészítette a sajtókiadókkal. E ban tárgyalt azon esetkör, amikor az MI készít
szomszédos jog megalkotásának lényege az volt, el valamely alkotást. Az ezzel kapcsolatos szer­
hogy a sajtókiadványokat online környezetben zőségi kérdések a jövőben szintén felülvizsgálatra
felhasználó szolgáltatók (például híraggregátorok kerülhetnek. Végül az online felhasználások te­
vagy keresőmotorok) a jövőben e tevékenységüket rén is számos kiaknázható lehetőséget biztosít
csak a sajtóiadóktól kapott engedélyek alapján, a mesterséges intelligencia. Gondoljunk csak
részükre megfelelő mértékű felhasználási díjak a tar talomszűrésekre, amelyeket már ma is ro­
megfizetése mellett végezhessék. Érdekes kérdés bo tok végeznek, de ezekhez képest még
lesz, hogy az engedélyezési jog alóli azon kivétel, érdekesebb lehet a szerzői jogi tartalmak on­
amely szerint a sajtókiadványok egyes szavainak line felhasználásait monetizációs célból nyo­

53