Page 58 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba
P. 58

rendez ze, hogy mindkét fél által elfogadható  átültetésük révén –az alábbi területeken fognak
            megoldás jöjjön létre. Előnye a bírósági eljárás­  jelentősebb változásokat előidézni a hazai szerzői
            hoz képest, hogy alacsonyabb költséggel jár,  jogi szabályozásban.  62
            illetve gyorsabban, hatékonyabban, és ami a
            leg fontosabb: konszenzus révén juttatja el a  Elsőként a szabad felhasználások köre említ­
            feleket a jogvita megoldásához. Ebből adódóan  hető. Várhatóan már 2021 nyarától (ez a szerzői
                                                                                                  63
            a vitarendezés eredménye is tartósabb lehet,  jogi reformcsomag DSM irányelvének  átütel­
            és a felek közötti jó kapcsolat megőrzésének is  tési határideje) lehetőség nyílik majd a szerzői
            záloga lehet. Az Szjt. is tartalmazza a mediáció  jogi tartalmak  szöveg és adatbányászat
            lehetőségét, ahol az ezt lefolytató egyeztető  keretében történő, kutatási célokat szolgáló
            testület tagjait az SZJSZT tagjai közül jelölik ki a  szabad felhasználására. Ez lényegében nagy
            választottbírósági eljárás szabályai szerint.    mennyiségű információt tartalmazó szövegek,
                                                             adatbázisok jellemzően gépi olvasás és elemzés
                                                             révén történő vizsgálatát, ezekből pedig
            8.     A szerzői jog fejlődésének                mintázatokra, trendekre utaló következtetések
                   lehetséges további irányai                levonását jelenti. Szélesebbre nyílik tehát a
                                                             kapu például egészségügyi témájú kutatási
                                                             eredmények  együttes  feldolgozására  és  e
            Mint láthattuk az előző fejezetekből, a szerzői  téren diagnosztikai vagy terápiás szempontból
            jogi rendszer több évszázados múltra tekinthet  olyan hasznos korrelációk feltárására, amelyek
            vissza, létrejötte óta pedig a legnagyobb kihívás  az egyes tudományos munkák külön­külön
            vele szemben az, hogy lépést tudjon tartani  emberi olvasással történő feldolgozásának
            a technológiai fejlődéssel, így biztosítva a  eredményeként csak kis eséllyel látnának
                                                                       64
            megfelelő egyensúlyt a szerzői jogi jogosultak  napvilágot.  Ezen kívül változás várható az
            és felhasználók érdekei között. E kényszerű  oktatással kapcsolatos szabad fel hasz-
            jogági evolúciós folyamatnak több mérföldköve  nálások  területén  is.  A  jelenleg  még  online
            is van. Ilyennek tekinthetjük a szerzői jogi  környezetben (nyilvánossághoz közvetítés révén)
            oltalom nagy jelentőségű kiszélesítési eseteit  igénybe  nem  vehető  oktatási  kivétel  immár  a
            (például az internetes felhasználások szerzői jogi  távoktatás során is bevethető lesz, ha az iskolák
            engedélyezési kötelezettség alá vonása), de az  zárt (vagyis a diákoktól jelszavas belépést
            oltalom egyes esetekben  történő lebontásának  megkívánó) online környezetet biztosítanak
            példáit  is  (mint  a  magáncélú  másolás  szabad  ehhez. A tartalmakhoz elektronikusan legfeljebb
            felhasználási esetté minősítése). Még akkor is, ha  még csak az intézményekben elhelyezett
            e változások korszakos jelentősége csak bizonyos
                                                             62   Grad­Gyenge Anikó: Nincs új a nap alatt ­ avagy górcső alatt
            időtávlatból ismerhető fel, indokolt szerzői jogi   a  Bizottság  szerzői  jogi  reformjának  szabad  felhasználásai.
            rendszerünk már formálódó jövőbeni változásait     JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 73:7­8 pp. 334­345. (2018). Tóth
            röviden áttekinteni.                               Andrea Katalin: Az európai szerzői jogi harmonizáció és a
                                                               territorialitás kérdése. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle
                                                               2016/4. sz., pp. 9­43.
                                                             63   A digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról,
            8.1.  Az uniós szerzői jogi reform                 valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról
                   eredményei                                  szóló 2019/790/EU irányelv. Bővebben lásd: Legeza Dénes:
                                                               A kereskedelmi forgalomban nem elérhető szerzői művek
                                                               szabályozásának fejlődése – Mária Teréziától a DSM irányelvig.
            Magyarországot az Európai Unió tagállamaként       In: Görög Márta – Mezei Péter (szerk.): Innovatív társadalom
            az uniós jog köti. Nagy jelentőséggel bír          – Innovatív szellemi tulajdonvédelem. Szeged, Iurisperitus
                                                               Kiadó, 2020. pp. 24­42.
            tehát  a  magyar  szerzői  jog  szempontjából    64   Tóth Andrea Katalin: A szöveg­ és adatbányászat jövője az
            az Európai  Bizottság 2016­ban indított azon       Európai Unió szerzői jogában. In: Grad­Gyenge Anikó – Kabai
            kezdeményezése, amely az uniós szerzői jog         Eszter – Menyhárd Attila (szerk.): Liber Amicorum  ­ Studia
            megreformálására irányult. A reformfolyamat        G. Faludi Dedicata: Ünnepi tanulmányok Faludi Gábor 65.
                                                               születésnapja tiszteletére. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018.
            eredményei – a magyar jogba történő kötelező       pp. 434­447.




                                                          52
   53   54   55   56   57   58   59   60   61   62