Page 8 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba

A szellemi tulajdonjog védelmének alapja 1.1. A szellemitulajdon-védelem
monopoljog: az alkotás létrehozójának jelentősége
kizárólagos joga van arra, hogy alkotásával
rendelkezzen, és maga dönthessen arról, hogy A szellemitulajdon­védelemmel kap csolatos
fel használását, hasznosítását mi lyen fel- jo gok jelen tőségét nem lehet eléggé hang­
tételek mellett engedélyezi. A szellemi­ súlyozni, eszközrendszerük – közvetve és köz­
tulajdon­védelmi rendszereknek e mono­ vetlenül – átszövi mindennapi életünket.
j
pol og meghatározása mellett szem előtt A kreativitás gyümölcseit élvezzük a technikai

kell tar taniuk azonban a szellemitulajdon­ eszközök egyre kifinomultabb tárházának hasz ­
vé de em által oltalmazott alkotások fel- nálatával (lásd a szabadalmi oltalom alatt
l
hasz nálóinak érdekeit is, azt, hogy a kul- álló találmányokat), a művészeti alkotások
tu rá lis tartalmakhoz, a technológiai (szerzői jogi oltalom alatt álló zenei, irodalmi
fej lesz tésekhez hozzájuthassanak. A szel­ mű, képzőművészeti alkotás stb.) élvezetével,
lemi tulajdon­védelemnek egyensúlyt kell tehát fogyasztóként hozott döntéseink során (lásd a
biz tosítania a jogosultak és a felhasználók érdekei lényegében az egyes márkajelzések védelmét
kö zött. biztosító védjegyoltalmat) vagy akár a minket
körülvevő tárgyak által nyújtott esztétikai
élmények befogadásával (lásd a formatervezési
minták oltalmát). A szellemitulajdon­jogok je­
len tős mértékben hozzájárulnak a gazdasági
növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, vala­
mint a kulturális sokszínűség biztosításához.

A szellemi tulajdonon alapuló ágazatok foglalkoztatottsági és gazdasági súlya

Ahhoz, hogy pontosan lássuk a jogterület jelentőségét, meg kell vizsgálnunk a gazdasági súlyát.
Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2019­
ban publikált adatai szerint a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó ágazatok az Európai Unióban a
1
foglalkoztatottság 39%­át és a GDP 45%­át adják, ezen belül a szerzői jogi ágazatok a foglalkoztatottság
6%­át, míg a GDP­nek szintén a 7%­át teszik ki.

A szerzői jogi alapú ágazatok igen jelentős részét teszi ki a zeneipar, amely rendkívül dinamikusan
fejlődik. Ahogyan a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért 2019 évi Zeneipari jelentéséből kiderül, a
globális „hangfelvétel­iparág 9,7%­ot nőtt 2018­ban, ez az IFPI által mért legnagyobb éves növekedés
2
eddig.” 3

1 IPR­intensive industries and economic performance in the European Union Industry­Level Analysis Report, September 2019.
Third edition. A joint project between the European Patent Office and the European Union Intellectual Property Office. http://
documents.epo.org/projects/babylon/eponet.nsf/0/9208BDA62793D113C125847A00500CAA/$File/IPR-intensive_industries_and_
economic_performance_in_the_EU_2019_en.pdf
2 Az International Federation of the Phonographic Industry nemzetközi szervezet, amely világszerte a zeneipar érdekeit képviseli.
3 PROART Zeneipari jelentés 2019. https://www.zeneipar.info/

2