Page 13 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba

formái nak megjelenése óta ez a te rület foko- Szerzői jogi törvényünk a műtípusok példáit
zatosan fejlődött, alkalmaz ko dott az adott sorolja fel:
kor társadalmi, technikai és gazdasági
folya mataihoz. A nemzeti szintű védelem az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi,
j
meg elenését követően a legfontosabb folyamat tudományos, publicisztikai) mű,
a nemzetközi együttműködés kialakítása a nyilvánosan tartott beszéd,
volt az egyes oltalmi területeken. Fontos cél a számítógépi programalkotás és a hozzá
volt egyrészt – és napjainkban is az –, hogy a tartozó dokumentáció (a továbbiakban:
szellemi tulajdon országhatároktól függetlenül szoft ver) forráskódban, tárgykódban vagy
hasonló védelemben részesüljön, amely mind a bármilyen más formában rögzített minden
felhasználók, mind pedig a vele való rendelkezésre fajtája, ideértve a felhasználói programot és
jogosultak számára biztonságot ad. Másrészt – az operációs rendszert is,
az iparjogvédelem esetében – az is elérendő a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a
cél volt, hogy az oltalom több állam, illetve némajáték,
teljes régiók területére egyszerre, egy hatósági a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
eljárással megszerezhető legyen. A szerzői jog a rádió­ és a televíziójáték,
területén napjaink legfontosabb kihívása a szerzői a filmalkotás és más audiovizuális mű (a
jogi oltalom adaptálása a digitális forradalom továbbiakban együtt: filmalkotás),
eredményeképpen kialakult új technológiai kör­ a rajzolás, festés, szobrászat, metszés,
nyezethez. Ehhez szorosan kapcsolódó fela dat kőnyomás útján vagy más hasonló módon
a főként online környezetben előforduló jog sér­ létrehozott alkotás és terve,
tések elleni hatékony jogérvényesítés megfelelő a fotóművészeti alkotás,
biztosítása. a térképmű és más térképészeti alkotás,
az építészeti alkotás és terve, valamint az
épületegyüttes, illetve a városépítészeti
2. A szerzői jog alapjai együttes terve,
a műszaki létesítmény terve,
2.1. A mű az iparművészeti alkotás és terve,
a jelmez, a díszlet és tervük,
A szerzői jog az irodalom (pl. szépirodalmi az ipari tervezőművészeti alkotás,
művek, színművek), a tudomány (pl. szakirodalmi a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
művek) és a művészet (pl. zeneművek, film­
alkotások, rajzok, festmények, fotóművészeti A törvényi szabályozás nyitott: bármilyen,
alkotások, iparművészeti alkotások, építészeti a törvényben nem említett műalkotás is szerzői
alkotások) területén létrehozott egyéni, eredeti műnek minősülhet, feltéve, hogy a védelem
művek számára biztosít jogi védelmet. további feltételeit teljesíti. Erre lehet példa a
lézershow, vagy a honlap, amelyek adott esetben
A felsoroltak csak példák, léteznek olyan művek annak ellenére szerzői műveknek tekinthetők,
is, amelyek nem sorolhatók be a hagyományos hogy a törvényi felsorolásban nem kaptak he­
értelemben vett irodalom, tudomány és lyet. A szerzői művek körének kérdése a por­
művészet alkotásai közé, de mégis szerzői celánbabákkal, valamint a bohóctréfákkal
4
5
jogi védelmet él vezhetnek. Ilyenek például az kap csolatban is felmerült. Mindkét esetben meg­
adatbázis vagy a szoftver. A védelem alatt álló állapították, hogy ezek az alkotások szerzői jogi
műveket tartalmazó felsorolás pusztán
iránymutatásul szolgál: támpontot ad ahhoz, 4 SZJSZT – 103/1970 „Átdolgozás azonos műfajban” 60–
hogy milyen jellegű alkotások esetében merül fel 63. oldal – In Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő
az oltalom lehetősége. Testület szakvéleményeinek gyűjteménye, I.: 1970–1977.
Budapest, 1981.
5 SZJSZT – 07/1973 „Bohóctréfák szerzői jogi oltalma” 13–15.
oldal – uo.

7