Page 11 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba
P. 11

IPARJOGVÉDELEM                       SZERZŐI JOG

                A védelem tárgya       Az iparban alkalmazható valamilyen   Egyéni­eredeti jellegű irodalmi,
                                       műszaki megoldás, vagy árujelző     művészeti vagy tudományos mű
                                       (találmány, eredetjelző, forma)
                Az oltalom             Hatósági regisztrációval (nemzeti,   Automatikus az alkotás elkészültével
                keletkezése            EU­s és nemzetközi eljárás)
                Az oltalom ideje       Az oltalmi formától függően változó   A szerző életében és a halálától
                                       (szabadalom 20 év; design 5 év,     számított 70 év
                                       de négy alkalommal megújítható;
                                       védjegy 10 év, de korlátlan
                                       alkalommal megújítható)
                Az oltalom             Csak a hatósági regisztrációval     Nemzetközi szerződések alapján
                jellemzője             érintett földrajzi területen érvényes,   automatikus kölcsönös jogvédelem a
                                       újdonság vagy ­ megkülönböztető     legtöbb országban
                                       képesség követelménye

               ún. monopóliumoktól, alapvetően a mai napig  „erkölcsi” elismerését, míg az utóbbi a gazdasági
               territoriális jellegű maradt. A szerzői jogi rend-  befektetések megtérülését biztosítja. Ez a meg­
               szer  tulajdonképpen  „globális”, szinte az  állapítás napjainkban azonban már nem állja
               egész világra oltalmat biztosít.                meg a helyét. Egyrészt a technikai fejlődés ha­
                                                               tására a szerzői jog területén is egyre több
               A szerzői jog és az iparjogvédelem közötti alap-  olyan műtípus  jelenik meg, amelyek értéke
               vető különbségek  számbavételekor  hang   sú­   elsősorban  a  létrehozásukhoz  kapcsolódó
               lyozni szokták azt a körülményt, hogy a szerzői jog  anyagi,  illetve  időbeli  befektetésekhez  kötődik
               jellemzően az irodalmi, tudományos, művészeti  (ilyen például a filmalkotás, az adatbázis, a
               alkotások védelmét szolgálja, az iparjogvédelem  szoft ver),  másrészt  pedig  igaz  az  is,  hogy  –  a
               viszont a műszaki­technikai innovációt, valamint a  terjesztés lehetőségeinek bővülésével, a digitális
               piaci szereplők sajátos árujelzővel vagy külcsínnel  piacra való fokozatos áttéréssel a hagyományos
               való megjelenését kívánja előmozdítani. Éppen  szerzői jogi művek gazdasági jelentősége is
               ezért az előbbi inkább a szerző személyének  folyamatosan nő.







               Szakácskönyvek illusztrációja

               A szellemi alkotások átszövik mindennapjainkat. Gondoljunk csak egy ételreceptre, melyet a szöveg
               mellett az elkészítés fázisairól, valamint az elkészült ételről is ízléses fényképek illusztrálnak! A recept
               egyedien megfogalmazott szövege szerzői jogi védelmet élvez, akárcsak az illusztrációként használt
               fényképek. A fényképeken látható logók, márkanevek pedig védjegyoltalommal rendelkezhetnek,
               amennyiben lajstromozták őket, és ugyanígy szabadalmi oltalommal védettek lehetnek a fényképeken
               látható konyhai eszközök. A különleges külső kialakítású tálalóedények, palackok formatervezésiminta­
               oltalmat élvez het nek, sőt egyszerre állhatnak formatervezésiminta­oltalom és szerzői jogi védelem
               alatt is. Az ételek elkészítéséhez használt egyes hozzávalók, pl. a gyulai kolbász vagy a kalocsai
               fűszerpaprika földrajzi árujelzőkként élvezhetnek oltalmat.











                                                             5
   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16