Page 14 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba
P. 14

védelem alatt állnak. Az oltalom további feltétele  Nyilvánvalóan más lehetősége van az alkotásra,
            azonban az, hogy az adott alkotás szerzőjének  „kiteljesedésre” például egy szépirodalmi
            szellemi tevékenységéből fakadóan  legyen  alkotás (adott esetben egy vers) költőjének,
            egyéni, eredeti jellegű.                         írójának, mint annak a szakembernek, aki
                                                             egy műszaki eszköz használati útmutatóját
            Az egyéni, eredeti jelleg megítélése nem  dolgozza ki. Az előbbi esetben lényegében
            függ     mennyiségi,    minőségi,    esztétikai  korlátlan a „szerzői szabadság”, az utóbbiban
            jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára  a funkció, a használhatóság követelményei
            vonatkozó értékítélettől. A szerzői jogi védelem  nagymértékben behatárolják az egyéni alkotás
            szempontjából tehát  nincs jelentősége an-       lehetőségét. A költő szabadon „szárnyalhat”, a
            nak, hogy különleges kreativitás vagy mű-        szakembernek azonban az adott eszköz pontos
            vészi színvonal jellemzi-e az alkotást. A  leírásában tárgyilagos, akár jogszabályok által
            védelem fennállását e körülmények nem be­        is megkövetelt információkat kell rögzítenie,
            folyásolhatják, de az adott alkotás „gazdasági/  amelyek kizárólagos rendeltetése az, hogy az
            piaci értékét”, hasznosíthatóságát természetesen  eszköz használatát elősegítsék. Szűk alkotói tér
            igen.  Nemcsak  a  hozzáértők  által  „szépnek”,  nyílik például egy restaurátori munka elvégzése
            magas színvonalúnak értékelt művek állhatnak  során is, ahol a fő cél a korábban meglévő
            tehát védelem alatt, hanem például az egyébként  alkotás reprodukálása, ami kizárja az egyéni
            „giccsesnek”, alacsonyabb művészi minőségűnek  alkotás lehetőségét.




                                               g. 1.                     g. 2.


                                                              SZERZŐI JOG











            tekinthető alkotások is, feltéve, hogy egyéni,  Az  eredetiség követelménye lényegében
            eredeti jellegük megállapítható. Nem feltétele  abban áll, hogy az alkotásnak többnek kell lennie
            a szerzői jogi oltalomnak az sem, hogy a szerző  egy már meglévő mű „szolgai másolatánál”, kvázi
            az alkotást befejezze, de természetesen egy  „újnak” kell lennie ahhoz, hogy szerzői jogi oltalmat
            befejezetlen mű esetében is követelmény az  élvezzen. „Az eredeti jelleg megállapításához
            egyéni jelleg és az eredetiség.                  elengedhetetlen, hogy az adott körülmények
                                                             kö zött lehetőség legyen többféle kifejezési

            Lássuk, hogy e két feltétel, az egyéni és az  módra, ezek közül a szerző egyéni módon
            eredeti jelleg mit is jelent pontosan. Az egyéni,  választhassa és válassza ki a kifejezési módok
            eredeti jelleg egy olyan feltételpár, amelynek  egyikét vagy másikát. Az eredetiség az alkotás
            elemeit külön­külön kell vizsgálnunk, azonban  önállóságát, különlegességét, más művektől való
            együttesen kell értékelnünk. Az  „egyéni”  különbözőségét, elhatárolhatóságát, azaz az általa
            jelleg fennállásához elengedhetetlen, hogy  okozott benyomás megismételhetetlenségét
            legalább  minimális  tere  legyen  az  alkotónak  fejezi ki.” 6
            a különböző művészi megoldások közötti
                                                             6   SZJSZT – 24/2013 – Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak,
            választásra, azaz az alkotás folyamatát a          mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme – In: Legeza Dénes
            körülmények vagy az alkalmazott eszközök ne        (szerk.:): A szerzői jog gyakorlati kérdései; Válogatás a Szerzői
            határozzák meg, határolják be teljes mértékben.    Jogi Szakértői Testület szakvéleményeiből (2010 – 2013)
                                                               fennállásának 130. évfordulója alkalmából, Budapest, 2014.



                                                           8
   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19