Page 18 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba

Szerzői jogot az állatoknak vagy a mesterséges intelligenciának?

Vita robbant ki a szerzői jogokról egy, a Wikipedia kép adatbázisára felkerült
majomfotó kapcsán. A fotót egy makákó készítette magáról (ő exponált),
David Slater természetfotós szerint azonban a fotózáshoz az ő gépét
használta az állat, ezért a jogdíjak őt illetik. Az esetből azért lett botrány, mert
a fotós töröltetni akarta képét a Wikipediából, ám a portál visszautasította a
kérést. Az eset magyarázata, hogy a majom semmiképpen sem lehetett a
kép szerzője, ugyanis nem ember, így magán a fényképen sem állnak fenn a
szerzői jogok. 13

Az utóbbi időben fontos tényezővé vált a mesterséges intelligencia (Artificial
Intelligence) használata az alkotófolyamat során. Sok esetben segítheti a
kreatív munkát a mesterséges intelligencia, így például a színárnyalatok
kiválasztásának automatizálása nagy segítség egy lakberendezőnek,
ahogyan az MI alapú hangszerkesztő
programok használata is elterjedt a zenei alkotások területén. Sőt,
a mesterséges intelligencia immár önálló alkotásokat is létrehoz,
például képzőművészeti területen. 2018 őszén a Christie’s aukciós
ház 432,500 USD­ért értékesítette az „Edmond de Belamy, from La
Famille de Belamy” című képet, amelynek különlegessége, hogy
14
mesterséges intelligencia alkotta.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy mesterséges intelligencia
szerzői művet hozhatna létre, szerző ugyanis kizárólag természetes
személy, azaz ember lehet.

13 https://en.wikipedia.org/wiki/Monkey_selfie
14 https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c1/Edmond_de_Belamy.png

több személy kreatív munkájának eredménye. történik. A kettő viszonya nagyjából olyan, mint
Ilyenkor az adott alkotáson fennálló szerzői jog is az ingatlanvásárlásé és a lakásbérleté: míg az
több személyt illet meg. előbbinél változik a tulajdonjog, az utóbbinál
csak használati jog keletkezik. Végül a vagyoni
Vannak esetek, amikor a szerző művével más jogok gyakorlójának személye változhat öröklés,
személy rendelkezhet. Az első ilyen eset, amikor valamint jogi személyek esetében jogutódlás
a szerző a szerzői vagyoni jogokat (ld. később) útján is.
jogszabály felhatalmazása alapján másra
átruházta. A vagyoni jogok átruházása a Nem természetes személy (pl. gép vagy állat) által
törvény által korlátozottan, csak meghatározott generált mű nem minősül szerzői műnek, tehát
művek esetében valósulhat meg. Ilyen művek ebben az esetben nem lehet szó szerzőségről
a következők: az együttesen létrehozott mű, a sem.
munkaviszonyban alkotott mű, a szoftver, az
adatbázis, a reklámozás céljára megrendelt mű Nem minősül szerzőnek az a megrendelő
és a megfilmesítési szerződés alapján létrehozott (befektető, mecénás) sem, aki nem vett részt a
mű. A második eset a felhasználási szerződés mű tényleges létrehozásában, pusztán anyagi
12
kötése, melynek során jogátruházás nem támogatást nyújtott hozzá.

12 Általános szabályait az Szjt. 42­55. §­ai tartalmazzák

12