Page 20 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba

végzett közreműködésük – nincsenek szom­
szédos jogi jogosítványaik. A szerzői jog inkább Személyhez fűződő jogok
felhasználóknak tekinti ezeket a személyeket
és szervezeteket, hiszen bevételük származik a
művek közönség elé tárásából (pl. jegybevételek, Forgalomképtelenek, nem szállhatnak
szponzorációs bevételek, részesedés a vendég­ át másra
látásból, stb.)

Személyhez kötöttek
Az Szjt. külön fejezetekben foglalja össze az e
jogosultakra vonatkozó különös előírásokat annak
rögzítésével, hogy a számukra biztosított jogok
védelme nem befolyásolja a kezdeményezésükre, Személyesen lehet érvényesíteni őket
közreműködésükkel vagy anyagi ráfordításuk
révén létrejött, vagy általuk a közönséghez
közvetített irodalmi és művészeti alkotásokhoz A mű nyilvánosságra hozatalának joga
fűződő szerzői jogok védelmét.
16

Fontos különbség a szerzői és a kapcsolódó A név feltüntetése
jogok között, hogy a kapcsolódó jogok esetében
a vagyoni jogok meghatározása kimerítő
jellegű, míg a szerzői jogok esetében a vagyoni
jogok felsorolása példákon alapul, és a mű bármely A mű egységének védelme
felhasználása fő szabály szerint engedélyköteles.
További különbség a szerzői jogokhoz képest,
hogy a kapcsolódó jogok tekintetében a vagyoni hírnév, a közönséggel való kapcsolat, különösen
jogok fő szabály szerint más személyre szerződés a „hagyományos” szerzői jogi alkotások
révén átruházhatók. A szerzői művek esetében (zenemű, irodalmi mű) esetében. Nem
az átruházás inkább kivételes lehetőség, és elhanyagolható ugyanakkor természetesen az
csak bizonyos műtípusok vagy jogviszonyok alkotás során létrehozott termék (alkotás, mű)
fennállásakor lehetséges. A védelmi idő a felhasználásával, hasznosításával keletkező
kapcsolódó jogi teljesítmények esetében a szerzői anyagi haszon sem.
művekhez képest rövidebb, és számításának
módja is különbözik. Nem a teljesítményt nyújtó A szerzőt megillető jogok az ún. személyhez
személy halálától számítódik – mint a szerzői jogi fűződő jogokból és vagyoni jogokból
védelem esetében –, hanem pl. filmeknél az első állnak. E jogok a szerzők számára együttesen
forgalomba hozatalt követő év első napjától. biztosítják azt a rendelkezési jogot, hogy művük
nyilvánosságra kerüléséről, a mű felhasználásáról,
ezek feltételeiről maguk határozzanak (pl.
3. A szerző személyhez fűződő és döntsenek arról, hogy a művük felhasználásáért
vagyoni jogai milyen mértékű anyagi ellenszolgáltatást
igényelnek). E rendelkezési joguk sérelme esetén
jogi fellépésre is módjuk van. A személyhez
A szerzők általában azért alkotnak, hogy művüket fűződő jogok lényege, hogy a szerzőnek járó
(legyen az festmény, videoklip, zeneszám vagy erkölcsi elismerést biztosítsák, a vagyoni jogok
akár egy ötletes honlap) nyilvánosságra hozzák, a pedig a műfelhasználások után járó díjazás
közönségnek bemutassák. A „nyilvánossághoz” megállapítását és érvényesítését teszik lehetővé
közvetlenül kapcsolódik alkotójának sikere, a számára.

16 Szjt. XI – XI/A. fejezet.

14