Page 24 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba
P. 24

Ide kapcsolódik a zenekarok nevének megítélése is, illetve a művészneveké. A nevek védelmét nem
            a szerzői jog, hanem a Ptk. személyek jogával foglalkozó része biztosítja. A védelem automatikusan
            keletkezik, nincs szükség semmiféle bejegyzésre. Fontos megjegyezni, hogy a név általában azé, aki
            viseli, és nem a kitalálójáé (speciális eset, amikor valaki védjegyként lajstromoztatja egy zenekar nevét.
            Ebben az esetben a védjegyjogosult lehet a név használója). Azonos vagy hasonló együttes­ vagy
            művésznevek esetén az élvez elsőbbséget, aki az adott nevet korábban viselte. Érdekes kérdés, hogy
            mi történik abban az esetben, ha például az együttes kettéválik, illetve egyéb tagváltozás áll be a
            csapatban. Ebben az esetben a kiváló tag(ok) csak akkor követelheti(k) a névváltoztatást, ha a változás
            egyben művészi karakter­ és színvonalváltozással járna. Az együttes nevét kitaláló tag tehát pusztán arra
            hivatkozva, hogy a már ismert és sikeres név tőle származik, nem követelheti a név megváltoztatását,
            csak ha a karakter­ és színvonalváltozást bizonyítani tudja.






























            A névfeltüntetési jog megsértését a köznyelv  helyette megírja, majd pedig saját irományaként
            plágiumnak is nevezi. A  plágium  idegen mű  nyújtja be elbírálásra. Az egyetemek többsége
            sajátként történő feltüntetését jelenti, ez a szerző  nem nézi jó szemmel ezt az immár „üzletággá”
            személyhez fűződő jogainak egyik legsúlyosabb  fejlődött gyakorlatot. Magyarországon büntető
            megsértése. Kiszűrésére a ma már egyre több  feljelentés lehet a következménye, ha valakiről
            egyetemen használt adatbázisok, valamint a  szakdolgozatírással kapcsolatos visszaélés derül ki
            plágiumkereső szoftverek szolgálnak. Ugyanakkor  illetve  etikai bizottsági döntés alapján a kizárással
                                                                  20
            a plágium az egyetemi és egyéb szabályzatokban  kell szembenéznie annak, aki ghostwriterrel íratja
            sokszor tágabb kört foglal magába, mint a  meg dolgozatát.
            szerzői jogi jogsértés, akár egy ötlet felhasználása
            is  minősülhet  ekként.   Érdekes  kérdés  az  ún.
                                 19
            szellemíró (angolul ghostwriter) megítélése.  3.1.3.  A mű egységének védelme
            Ez a kifejezés azt jelenti, hogy valamely mű szerzője
            fizetség ellenében előzetesen hozzájárul ahhoz,  A  mű  egysége  (integritása)  egyrészt  az
            hogy művét adott személy plagizálja. Gyakori  alkotás fizikai egészét, másrészt szellemi
            eset például, hogy egy lusta, de tehetős diák  egységét, mondanivalóját jelenti. A mű
            megbízást ad valakinek, hogy diplomamunkáját  egységének védelme érdekében a szerző jo go­

            19   Bővebben Legeza Dénes: A plágium kérdéséhez: az   20   Bővebben lásd például a Magyar Tudományos Akadémia
               utánnyomástól az etikai eljárásig. Iparjogvédelmi és Szerzői   Tudományetikai  kódexének  5.  pontját  https://mta.hu/data/
               Jogi Szemle 2015/4. sz. 106­109. https://www.hipo.gov.hu/sites/  dokumentumok/hatteranyagok/tudomanyetikai_bizottsag/
               default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2015-04/05.pdf  tudomanyetikai_kodex_kgy_20100504.pdf




                                                          18
   19   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29