Page 22 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba
P. 22

foglalnia, továbbá biztosítékot kell adnia a nyilat­  szerzők akaratát, szándékát tükrözi­e. Előfordul az
            kozat időpontjáig felmerült kár megtérítésére.   is, hogy a szerző jogutódjai között alakul ki vita
                                                             a  nyilvánosságra  hozatalról.  Ilyen  esetben,  ha  a
            A  felhasználási szerződés megkötésével  szerző vagy jogutódja a nyilvánosságra hozatal
            –  ellenkező  kikötés  hiányában  –  a  szerző  a  szándékával ellentétes tartalmú nyilatkozatot tett,
            hozzájárulását adja ahhoz, hogy a felhasználó  a mű felhasználására nincs törvényes lehetőség.
            a felhasználás céljának megfelelő módon a
            nyilvánosság számára  tájékoztatást adjon a
            mű  tartalmáról, reklámozza, „beharangozza”  A végrendelet végre nem hajtása       18
            a művet. A szerzői művek felhasználása ugyanis
            általában úgy történik, hogy a szerző felhasználási  Franz Kafka (1883–1924) prágai német írónak,
            szerződést  köt  egy  céggel,  például  a  kiadóval.  aki a  20. század egyik legkiemelkedőbb iro­
            A kiadó érdeke természetesen az, hogy a műre  dal mi alakja volt, életében csak néhány  novel­
            már a megjelentetés előtt felhívja a közönség  lája jelent meg. Halála előtt utasította ba­
            figyelmét. A szerző mindazonáltal a felhasználási  rátját és irodalmi ügynökét, Max Brodot,
            szerződésben kikötheti, hogy a felhasználó a  hogy írásait semmisítse meg. Szerelme,  Dora
            mű  megjelenése  előtt  semmiféle  tájékoztatást  Dymant  eleget tett kérésének, és a nála lévő
            nem adhat a nyilvánosságnak. Ennek az utóbbi  műveket megsemmisítette, Brod azonban nem
            szabálynak az a célja, hogy ne kerülhessen ki a  engedelmeskedett, és gondoskodott róla, hogy
            műről annak megjelenése előtt információ (ún.    kiadják a műveket, melyek hamarosan ma­
            „spoiler”). Ez egyrészt remélhetőleg csökkenti az  gukra vonták az irodalomkedvelők és a kriti­
            illegális felhasználások mértékét (ha nem kerül ki  kusok figyelmét. Brodnak köszönhető A per vagy
            a megjelenés előtt a kézirat, többen veszik meg  A kastély című regények kiadása, valamint Kafka
            az újonnan megjelent könyvet), másrészt pedig  rajzainak közzététele is. A magyar szerzői jogi
            nagyobb  szabadságot  ad a  szerzőnek  ahhoz,  törvény rendelkezései értelmében Brod cselek­
            hogy művén még akár a nyomdába kerülés előtti  ménye,  vagyis  a  szerző  műveinek  kiadása  a
            utolsó pillanatokban is módosítson.              nyilvánosságra hozataluk megtiltása ellenére  a
                                                             sze mélyhez fűződő jogok megsértését jelentette.
            Előfordul, hogy a szerző haláláig nem hozza
            nyilvánosságra valamely művét vagy  A nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulás
            műveit, és ezeket  csak  hagyatékában  történhet  közvetett módon is, például ilyen,
            lelik fel. Ha a nyilvánosságra hozatalról való  ha a szerzői jogi védelem alatt álló írását a szerző
            döntés jogát feltétlennek tekintenénk, és emiatt  valamely napilap (folyóirat) szerkesztőségének
            jogsértőnek értékelnénk e még nyilvánosságra  közlés  céljából megküldi. Fontos utalni arra is,
            nem hozott alkotások publikálását, értékes művek  hogy ha a mű nyilvánosságra kerül, akkor vele
            maradnának örökre elzárva a közönség elől. Ennek  összefüggésben az ún. szabad felhasználás
            elkerülése érdekében a törvény azt a vélelmet állítja  lehetőségei is megnyílnak (például – a forrás
            fel,  hogy  ha  a  szerző  vagy  jogutódja  ezzel  megjelölésével – bárki szabadon idézhet belőle).
            ellentétes nyilatkozatot nem tett, vagy ha
            az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják,
            akkor a művet úgy kell tekinteni, hogy a szerző  3.1.2.  A szerző nevének feltüntetése
            azt nyilvánosságra hozatalra szánta. Sajnos
            ez a szabály a gyakorlatban vezethet visszás,  A szerző jogosult nevét bármilyen módon
            erkölcsileg  megkérdőjelezhető  helyzetekhez.  (akár álnévvel is) feltüntetni vagy fel
            Kétségbe  vonható  lehet  például,  hogy  vajon  a  nem tüntetni, és ezt a felhasználótól is
            Kosztolányi Dezső betegségének és halálának
            dokumentumait tartalmazó,  Most  elmondom,       18   Nili Cohen: The Betrayed(?) Wills of Kafka and Brod. Law &
            mint vesztem el című mű vagy Szabó Magda           Literature, pp. 1­21.  https://en-law.tau.ac.il/sites/law-english.
                                                               tau.ac.il/files/media_server/Law/faculty%20members/Nili%20
            Liber Mortis című munkájának kiadása valóban a     Cohen/betrayedwillsmarch15.pdf




                                                          16
   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26   27