Page 21 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba

ugyanakkor vannak olyan személyhez fűződő
Vagyoni jogok jogok, amelyeknek megsértése esetén – ha
ehhez a szerző a felhasználási szerződésben
kifejezetten hozzájárult – a felhasználó (pl. kiadó)
Felhasználási szerződés köthető rájuk is felléphet. 17

A szerzőnek járó díjazást alapozzák meg A személyhez fűződő jogok három jogosult­
ságból állnak: a szerző maga dönthet egyrészt
Többszörözés joga arról, hogy nyilvánosságra hozza­e művét, más­
részt hogy nevét feltüntesse­e az alkotáson, és
Terjesztés joga ha igen, milyen módon. Harmadrészt a szer­
ző jogosult fellépni művének integritása, azaz

Nyilvános előadás joga egységének védelme érdekében is. Az aláb­
biakban ezeket a jogosultságokat mutatjuk be
Nyilvánossághoz közvetítés joga részletesebben.
(sugárzással, vezetékes továbbközvetítéssel
vagy másként – internet)
Átdolgozás joga 3.1.1. A mű nyilvánosságra hozatalának joga

Merchandising Ez a jog azt jelenti, hogy a szerző eldöntheti,
hogy művét a nyilvánosság elé tárja-e.

Kiállítás joga Nyilvánosságra kerülésről lényegében
akkor beszélhetünk, ha a mű kikerül a
szerző rendelkezési köréből, és előre meg
3.1. Személyhez fűződő jogok nem határozott számú személy számára
hozzáférhetővé válik. Ahogy a polgári jog
A személyhez fűződő jogok a szerző is védi a személynek a levéltitokhoz és egyéb
személyiségét a műhöz való viszonyában személyes adatokhoz fűződő jogát, a szerzői
védik. A szerző személyéhez fűződő jogok jogi törvény is védelemben részesíti a szerzőnek
elválaszthatatlanok a szerző személyétől: másra azt a jogát, hogy alkotását addig tarthassa
nem szállhatnak át, nem ruházhatók át, e titokban, ameddig akarja, vagy megismerését
jogokról nem lehet érvényesen lemondani [Szjt. akár egyáltalán ne tegye lehetővé. Ehhez a
9. § (2) bek.]. A szerző vagyoni jogainak esetleges döntéshez kapcsolódik az a jogosultság is, hogy
átszállása vagy átruházása tehát nem érinti a a nyilvánosságra hozatalt megelőzően csak a
személyhez fűződő jogokat. szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság
számára tájékoztatást adni a mű lényeges
A szerző halálát követően a szerzői joghoz tartalmáról.
kapcsolódó, személyhez fűződő jogokat
a védelmi időn belül (a szerző halálát Fő szabályként a nyilvánosságra hozatalról való
követő hetven évig) az gyakorolhatja, akit a döntés joga csak az első közlésig tart, azzal
szerző irodalmi, tudományos vagy művészi megszűnik. A szerző ugyanakkor dönthet
hagyatékának gondozásával megbízott. A vé- úgy is, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz adott
delmi idő eltelte után az érintett közös hozzájárulását visszavonja, illetve meg­
jogkezelő szervezet vagy szerzői érdekképviseleti tilthatja már nyilvánosságra hozott műve továb­
szervezet is felléphet, ha pl. sértenék a szerző bi felhasználását is. A szerző döntése három
azon jogát, hogy a művén vagy a művére feltételhez kötött: egyrészt alapos oknak kell
vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék. fennállnia, a szerzőnek nyilatkozatát írásba kell
A személyhez fűződő jogokat fő szabály
szerint csak személyesen lehet érvényesíteni, 17 Szjt. 14. és 15. §­ai

15