Page 28 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba

az eredeti mű egyéni, eredeti vonásai, akkor elsősorban a dologi műpéldányok (pl. fest­
nem beszélhetünk átdolgozásról, legfeljebb mények, szobrok) bemutatása bármely nyil -
inspirációról, ebben az esetben a felhasználáshoz vános helyen (pl. galériákban vagy köz gyűj­
nincs szükség engedélyre. teményekben).

Ha a műpéldány nem a szerző tulajdona, a
mű kiállításához szükséges a tulajdonos en­
gedélyének megszerzése is; ha pedig az al­
kotó kíván saját műveiből kiállítást rendezni, a
tulajdonos köteles a művet ideiglenesen ren del­
kezésre bocsátani. A szerző engedélyére pusztán
abban az esetben nincs szükség, ha a mű köz­
gyűjteményben van. Ilyenkor is kötelező azonban
a szerző nevét feltüntetni az alkotáson.

3.2.8. A követőjog és a fizető köztulajdon
3.2.6. A merchandising jog
Szintén a vizuális alkotásokhoz kapcsolódóan
A merchandising jog a műben szereplő kell említést tenni az ún. követőjogról (droit de
30
jellegzetes és eredeti alak (figura) suite), melynek díját a műkereskedők kötelesek
kereskedelmi hasznosítását jelenti, és megfizetni a műalkotások értékesítése után (ez a
szintén engedélyhez kötött tevékenység. 27 4.3.­ban tárgyalt jogkimerülés ellentéte). Ez a jog
A merchandising jog érvényesítése valósulhat a védelmi idő letelte után is megmarad, fizető
meg például a népszerű Vuk című mesefilm köztulajdon (domaine public payant) néven.
nyomán a kis plüssróka forgalmazásával, vagy
a Hupikék törpikék figuráinak feltüntetésével
egyes édességek csomagolásán. Kiemelendő, 4. A szerzői jog főbb korlátai
28
hogy a külföldi kasszasikerek sem jelentenek
kivételt, így egy a Marvel univerzumra épülő Ahhoz, hogy valakinek a művét felhasználhassuk,
hazai élménypark, vagy egy üzlethelyiség Disney főszabályként engedélyt kell kérni a szerzőtől
világát megjelenítő dekorációja is e körbe esik. 29 vagy a szerzői jogi jogosultságot gyakorló más
személytől vagy szervezettől (pl. közös jogkezelő
szervezet). Ez alól a szabály alól azonban vannak
3.2.7. A kiállítás joga kivételek. Idesorolható mindenekelőtt a védelmi
idő intézménye, amely a szerzői jogi olta­
Végül felhasználásnak minősül a kiállítás, amely lom fennállásának időtartamával korlátozza
képzőművészeti, illetve egyéb vizuális mű- a kizárólagos jogok gyakorlását. A szerzői jog
alkotásokra jellemző felhasználási mód, korlátai továbbá az egyes felhasználási módokhoz
kapcsolódó kivételek, amelyeket más szóval a
27 Szjt. 16. § (3) bekezdés.
28 Lásd bővebben: Timár Adrienn: Filmvászonhősök a szellemi szabad felhasználás eseteinek nevezünk. A szabad
tulajdon labirintusában. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi felhasználás lehetővé tételénél a szerzők és
Szemle 2015/02. sz. pp. 87­127. https://www.hipo.gov.hu/sites/ a „befogadói” közösség (nagyközönség), illetve
default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2015-02/03-timar.pdf a harmadik személyek érdekei (más szóval: a
29 Timár Adrienn: Ki meséli a mesét, avagy az önálló életet élő
karakterek sajátos világa az USA joggyakorlatában. In: Grad­ közérdek) közötti egyensúly megteremtése
Gyenge Anikó – Kabai Eszter – Menyhárd Attila (szerk.): Liber a cél. A szerzői jog esetében ilyen „közérdek”
Amicorum ­ Studia G. Faludi Dedicata: Ünnepi tanulmányok tipikusan az oktatáshoz, a művelődéshez,
Faludi Gábor 65. születésnapja tiszteletére. Budapest,
ELTE Eötvös Kiadó, 2018. p. 15. http://www.eltereader.hu/
media/2018/07/Faludi-READER.pdf 30 Szjt. 70. §.

22