Page 12 - SZTNH - Bevezetés a szerzői jogba
P. 12

1.4.  A szerzői jog története                    rendelkezni akartak felettük, és nem utolsósorban
                                                             részesedni szerettek volna a belőlük származó
            Már az ókorban is felmerültek szerzői jogi jellegű  haszonból is.
            jogviták. A „plágium” kifejezést az I. századi
            epigrammaköltőnek, Martialisnak köszönhetjük.  Az első, a szerzői joggal közvetetten valóban
            Martialis a versét olyan gyermekhez hasonlította,  magát a szerzőt felruházó jogforrás Stuart Anna
            aki  emberrabló,  latinul  plagiarius  kezei  közé  angol királynő 1709/1710-es statútuma
            került. A plagiarius a plagiare („tőrbe csal”) igéből  volt (az eltérő évszámokat egy későbbi angol
            fejlődött ki. A kifejezés túlélte a római kort, és  naptárreform magyarázza). Ez a jogszabály
            a 1600­as évektől kezdve nemzetközi szóként  még távol állt a mai, modern értelemben vett
            honosodott meg Európában. Mai jelentése, a  szerzői jogi felfogástól, például a megalkotását
            „szellemi alkotás eltulajdonítása, saját névvel  követően összesen huszonnyolc év elteltével az
            való közlése” a XVIII. században szilárdult meg a  ún. copyright megszűnt: a mű közkinccsé vált. A
            francia nyelvben, ezt vette át a magyar nyelv, és  szerzői jog a mű állami nyilvántartásba vételével,
            használja ma is plágium alakban a belőle képzett  regisztrációjával keletkezett, és átruházható
            plagizál igével együtt.                          volt. Az angol példát más államok szerzői jogi
                                                             jogalkotása némi késéssel követte, így 1790­
            A szerzői jog fejlődése lényegében technológiai,  ben az Amerikai Egyesült Államok, 1793­ban
            valamint kulturális okokra vezethető vissza.  Franciaország s  végül 1837­ben  Poroszország  is
            Mérföldkő volt a XV. században  a könyv-         megalkotta első szerzői jogi törvényét.
            nyomtatás  feltalálása.  Johannes Gutenberg
            42  soros  Bibliájáig  az  írástudók,  zömében  Magyarországon viszonylag sokáig váratott
            szerzetesek által nagy nehézségek árán és  magára a szerzői jog jogosultjaként a szerzőt
            meglehetősen  lassan  másolt  kódexek  csak  megnevező első  jogszabály. Hatálybalépése
            kevesek számára készültek. A nyomtatás lehe­     előtt egyes, ma már a szerzőket megillető
            tőséget adott arra, hogy az írott szó a társa­   jogosultságokkal (pl. a mű többszörözése,
            dalom szélesebb rétegeihez is eljusson A  terjesztése) a könyvkiadók rendelkeztek. Több
            könyvnyomtatás megjelenésével elvált egy­        javaslatot követően született meg az első átfogó
            mástól a műpéldány (vagyis az eredeti alkotás,  magyar szerzői jogi törvény, az 1884. évi XVI.
            a kézzel írott kódex) és az absztrakt értelemben  törtvénycikk. A következő mérföldkő a szerzői
            vett szerzői mű. Bár még sokáig kevesek kivált­  jog történetében az 1921. évi LIV. törvénycikk
            sága  volt  az  írástudás,  láthatóan  megnőtt a  volt, amely már megfelelt az akkor irányadó
            társadalmi igény a  kultúra,  az irodalom  nemzetközi normáknak, és a filmalkotást is a jogi
            iránt, ezért annak szerepe felértékelődött,  szabályozás körébe vonta. A magyar jogrendszer
            akárcsak a szerzők társadalomban betöltött  következő szerzői jogi törvénye az 1969. évi III.
            szerepe. A szerzői jogi jellegű jogalkotás azonban  számú  volt.  E  jogszabály,  bár  magán  hordozta
            ebben az időszakban még csak az uralkodói  a szocialista jogalkotás jellegzetességeit, már
            privilégiumok adományozásában merült ki, me­     modern felfogásban szabályozta a jogterületet.
            lyek egyes könyvek kinyomtatására a nyomdák­     Így például korszerűen szabályozta a filmalkotások
            nak biztosítottak kizárólagos jogokat.           védelmét, valamint a szerzői joggal szomszédos
                                                             jogi jogosultak helyzetéről is részlegesen, 1994­
            A megindult társadalmi változások azonban  től pedig teljes körben gondoskodott. A törvény a
            katalizátorként hatottak a szerzői jog kialakulását  jelenleg hatályos, a szerzői jogról szóló 1999.
            meghatározó módon elősegítő másik ok, az én­t  évi LXXVI. számú törvény (a továbbiakban:
            a csoporttal, a közösséggel szemben előtérbe  Szjt.) hatálybalépéséig volt irányadó.
            helyező  individualizmus megjelenésére. Az
            új eszmerendszer által „megihletett” szerzők  A  szellemitulajdon-védelem kialakulása
            szemében hamar új kontextusba helyeződtek  az ipari forradalom és a könyvnyomtatás meg­
            műveik, sorsukat figyelemmel akarták kísérni,  jelenéséhez kapcsolható. A védelem elsőd leges




                                                           6
   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17