Page 133 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe
P. 133

1    2  3  4   5   6  7  8                                 A VÉDJEGYOLTALOM



               A védjegytörvény 2018. évi módosításának az egyik legjelentősebb következménye a
               grafikai ábrázolhatóság követelményének eltörlése. Ez megnyitja az utat elsősorban a
               hanganyagok védjegyként történő lajstromozása előtt. A technikai lehetőségek kibő-
               vítése az ábrázolás tekintetében azonban nem mehet a közérdek pontos tájékoztatá-
               sának a rovására, ezért a továbbiakban is megköveteli a törvény az ábrázolhatóságot,
               mégpedig a védjegylajstromban oly módon, hogy a  jogalkalmazó szervek és a
               nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybe-
               jelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.

               Egy adott megjelölés akkor  nem rendelkezik megkülönböztető képességgel,
               ha a fogyasztó annak alapján nem tudja azonosítani, hogy az adott termék
               vagy szolgáltatás mely piaci szereplőhöz kötődik. Annak megítélésében, hogy
               a konkrét esetben, azaz a bejelentésben megjelölt áruk és szolgáltatások viszony-
               latában van-e megkülönböztető képessége a megjelölésnek, a feltétlen kizáró okok
               között elsőként bemutatott szempontok a mérvadóak. (Lásd 5.2.3.1.)

               A MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐSÉG SZINTJEI         69
                                                                         használat révén
                                                          átlagos        megszerzett
                                             alacsony
                nincs


                                                             különös/      jó hírű/
                   fajtanév        leíró      szuggesztív    önkényes      ismert

                Nem lajstromozható,          lajstromozható
                hacsak a megkülönböztető
                képességet bizonyíthatóan
                meg nem szerezte


                         Minél megkülönböztetőbb a védjegy, annál erősebb az olta-
                         lom. Ezért az erős védjegyek szélesebb oltalmat biztosítanak.


                         A védjegyek megkülönböztető jellegét a fenti ábra szem-
                         lélteti. A fajtaneveket  vagy leíró jelzéseket nem lehet
                                              70
                         védjegyként bejegyezni, míg a szuggesztív, különös vagy
                         önkényes jelzések bejegyezhetők.


                         Leíró jelzésről akkor beszélünk, amikor a jelzés és a leíró
                         jelentés közötti kapcsolat konkrét, közvetlen és nem kíván
                         további reflexiót, értelmezést.

               69   Forrás: EPO-EUIPO Intellectual Property Teaching Kit - IP Advanced Part II.
                   https://www.epo.org/learning/materials/kit/download.html
               70   A fajtanév olyan szó vagy szóösszetétel (a továbbiakban együtt: szó), amely nem alkalmas védjegyol-
                 talomra, tehát amelynek védjegyként való oltalmát a védjegytörvény kizárja. A lotto – szerencsejátékra,
                 lottószelvényre fajtanév, de ruházati termékekre védjegyként lajstromozható.
                                                                                    133
   128   129   130   131   132   133   134   135   136   137   138