Page 135 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

1 2 3 4 5 6 7 8 A VÉDJEGYOLTALOM

5.2.3 Feltétlen és viszonylagos kizáró okok

5.2.3.1 Feltétlen kizáró okok

A közérdek védelme indokolja, hogy bizonyos megjelölések ne részesülhessenek véd-
jegyoltalomban, ezért az SZTNH ezen kizáró okok fennállását hivatalból vizsgálja. Ide
tartozik az a megjelölés, amely:

• nem alkalmas megkülönböztetésre, így különösen kizárólag olyan jelekből vagy
elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája,
minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy
teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak; illetve kizárólag
olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a
tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak; fontos meg-
jegyezni ugyanakkor, hogy nincsen kizárva a megjelölés az oltalomból, ha használata
révén megszerezte a megkülönböztető képességet

Nem lajstromozható pl. az ÉDES megjelölés csokoládék
esetében, vagy a HAGYOMÁNYOS megjelölés mosó-
poroknál, kivéve ha csak elemét képezik egy kombinált
ábrás megjelölésnek, feltéve, hogy az ábra megfelelő
megkülönböztető jelleggel rendelkezik.

Az EUB például ítéletében úgy határozott, hogy nem
lajstromozható védjegyként a „Doublemint” megjelölés
rágógumikra, illetve a „Visible White” megjelölés fogkré-
mekre és fogfehérítőkre, mert pusztán a termék lényegi
tulajdonságának, illetve hatásának („kétszeres/kétféle
71
menta íz”, illetve „láthatóan fehér”) leírását tartalmazza.

• kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a
célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges;

• olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely lényeges értéket ad az áruhoz;
ez a kizáró ok merülhetne fel például illatmegjelölések esetében, ha a parfüm illatát
jelentenék be lajstromozásra;

71 OHIM kontra Wrigley Jr. Company, C-191/01 P. számú ügy és Wrigley kontra OHIM T-193/99 számú ügy
(EBHT II-4 17 o.).
135