Page 154 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe
P. 154
BEVEZETÉS AZ IPARJOGVÉDELEMBE
c A megszűnési okok harmadik csoportját azok az esetek alkotják, amikor az
oltalom megadását követően következik be olyan körülmény, amelynek alapján
az oltalom már nem tartható fenn. Ebben a körben a következő három esetet külön-
böztetjük meg.
• Ilyen eset, ha a védjegy jogosultja elmulasztja a védjegy tényleges használatára vo-
natkozó kötelezettségét. A törvény akkor írja elő ennek a jogkövetkezménynek az al-
kalmazhatóságát, ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül
nem kezdi meg belföldön a védjegy tényleges használatát (használati kényszert
elmulasztja) az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban.
• Szintén az oltalom megszűnését eredményezi, ha a védjegy a használata során
elveszíti megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé válik. Ebben az
esetben tulajdonképpen a védjegy „népszerűsége”, sikeressége okoz problémát.
Gyakori a köznevesülés például az anyagnevek esetében (teflon, nejlon, polifoam,
jacuzzi, walkman, tixó, cellux, termosz, polár, gémkapocs, dzsip, bakelit), de jó pél-
da a megkülönböztető képesség elvesztésére a „Patyolat” szó, ami védjegyként
oltalom alatt állt, de elvesztette a megkülönböztető képességét, és ma már értel-
mező szótárakban is a ruhatisztító szolgáltatás szinonimájaként használják, illetve
a KÖZÉRT és a MIRELITE is. Természetesen a tudatos védjegyjogosult megfelelő
eszközökkel (pl. a védjegy iránti tudatosságot támogató kampány) megakadályoz-
hatja a megkülönböztető képesség elvesztését.
HUNGART © 2020
Ismeretlen szerző (1952): MIRELITE reklámplakát Fővárosi Patyolat Vállalat
OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, 1969-es védjegye
PKG.1952/474 (120317 lajstromszám)
• Végül a védjegyjogosult gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése is olyan
körülmény, amely a védjegyoltalom megszűnését vonhatja maga után.
154