Page 157 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

1 2 3 4 5 6 7 8 A VÉDJEGYOLTALOM

A központi eljárás kockázata ugyanakkor, hogy ha az alapbejelentés vagy az alapul
szolgáló nemzeti védjegy a nemzetközi lajstromozástól számított 5 éven belül eluta-
sítás, visszavonás vagy lemondás következtében megszűnik, vagy akár csak bi-
zonyos áruosztályokra korlátozódik, a megszűnés vagy a korlátozás ugyanilyen mér-
tékben kihat a nemzetközi bejelentésre is.

Ha az alapbejelentés ruházatra és lábbelire szólt, de a
lábbelit törölték belőle, akkor a nemzetközi oltalom is
csak ruházatra szól majd. Ha az alapbejelentést elutasít-
ják, a nemzetközi bejelentést is el kell utasítani.

5.9.2 Uniós védjegybejelentés – a regionális út

Az uniós védjegy olyan védjegy, amelynek oltalma az Európai Unió minden tagál-
lamában egységesen fennáll, és autonóm szabályok szerint működik. A közösségi
védjegyrendszert a EUIPO működteti.

Az uniós védjegyrendszer egységessége és autonóm jellege abban áll, hogy nem-
csak oltalmat lehet szerezni egy bejelentés alapján, egyetlen, egységes eljárásban
az EU összes tagállamára kiterjedően, hanem ez az oltalom – szemben a madridi
rendszer modelljével – a megadását követően sem bomlik szét nemzeti, tagállami
oltalmakká, hanem e tekintetben is egységes. Az uniós védjegy szupranacionális –
közösségi – jelleggel érvényesül.

Az uniós védjegyoltalom sajátosságai, előnyei a következők.

a Az uniós védjegy intézménye lehetővé teszi, hogy egyetlen bejelentéssel és
eljárással az Európai Unió összes tagállamának a területére nézve védjegyol-
talmat lehessen szerezni.

b A létrejött oltalom az összes tagállamban egységesen áll fenn, és amennyi-
ben az uniós védjegy oltalma megszűnik, akkor ez valamennyi tagállam tekintetében
egységesen következik be.
c Az uniós védjegy lajstromozására irányuló eljárás költségei kedvezőbbek,

mintha a bejelentő az oltalmat – nemzeti vagy nemzetközi úton – több tagállamban
kívánná megszerezni.

157