Page 25 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

1 2 3 4 5 6 7 8 SZABADALMI JOG

Vegyük a Bíró László József által kifejlesztett, és 1938-
ban szabadalmaztatott golyóstoll és a golyós dezodor
fejének kialakítása közötti hasonlóságot. A golyóstoll
1938. évi szabadalmi oltalma után a golyós dezodor kifej-
lesztője vajon szerezhetett-e szabadalmat a golyóstollal
azonos működési elvű szerkezetére vagy nem, mivel az
nem tartalmazott feltalálói tevékenységet a golyóstoll
hegyének technikai megoldásához képest?

Olvashattuk, hogy szabadalmazható minden (1) új, (2)
feltalálói tevékenységen alapuló, (3) iparilag alkalmazható
találmány. Ahhoz, hogy egy találmány szabadalmazható
legyen, mindhárom kritériumnak teljesülnie kell. Ha bár-
melyik szabadalmazhatósági feltétel hiányzik, a megoldás
nem kaphat szabadalmi oltalmat. Ebben az esetben a
feltalálói tevékenység megléte szorul vizsgálatra. Felta-
lálói tevékenységen (2) alapul a találmány, ha a technika
állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló.

Mivel a golyóstoll és a golyós dezodor alkalmazási terü-
lete lényegesen eltér, a „szakterületeken jártas szakem-
ber” is merőben más szakterület ismerője a két esetben.
Emiatt nem várható el, hogy a golyós dezodor fejleszté-
sével foglalkozó szakember ismerje a golyóstoll területén
használatos megoldásokat, más szóval egy ismert meg-
oldás más, új területen való alkalmazása nem nyilvánva-
ló, azaz feltalálói tevékenységet igényel. Ezért a golyós
dezodor szabadalmazható találmány annak ellenére,
hogy a golyóstoll elvén működik.

Bíró László József dezodora azonban nem lett akkora
siker, mint tolla, mégis az általa kidolgozott módon mű-
ködnek a golyós dezodorok napjainkban is.

25