Page 27 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

1 2 3 4 5 6 7 8 SZABADALMI JOG

A SZABADALMAZTATHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK
VIZSGÁLATA

A fenti, elvontnak tekinthető elméleti áttekintést célszerű
az alábbi gyakorlati példákon keresztül is megvilágítani,
megmaradva a többkomponensű készítmény példájánál.
Vegyük példának a korábban említett A, B, C és D gyógy-
növényből álló nyugtató hatású keveréket, amelynek
összetétele új a korábbi ismert megoldásokhoz képest.
Az újdonságot a D komponens biztosítja, azonban az
szerepel más összetételű, de szintén nyugtató hatású
keverékben.

HOGYAN ALAKULHAT A FELTALÁLÓI
TEVÉKENYSÉG KÉRDÉSE?

1. aleset: ha az új, 4 komponensű keverékre is egy-
szerűen csak nyugtató hatást tudunk deklarálni,
akkor bizonyosan elbukunk a feltalálói tevékenység
hiánya miatt. Valóban nincs abban semmi meglepő,
hogy átvettük a másik egyező hatású keverék egyik
komponensét.

2. aleset: lényegesen jobban állunk, ha bizonyítani
tudjuk (összehasonlító farmakológiai kísérletekkel),
hogy az új keverék – nem várt módon – sokkal erő-
sebb nyugtató hatást fejt ki, mint az ismert keverékek
(A, B, C és A, B, D keverékek). Egy ilyen többlethatás
esetében, amikor a termék hatása nagyobb, mint az
egyes komponensek ismert hatásainak összege (azaz
szinergizmus lép fel), megáll a feltalálói tevékenység
kritériuma.

3. aleset: az is lehet meglepő eredmény az új keveréknél,
hogy elmarad valamilyen, amúgy ismert mellékhatás.

4. aleset: nagyon jók lesznek az esélyeink a feltalálói
tevékenység kritériumának elfogadására, ha teljesen új
hatást tudunk bizonyítani új keverékünkre.

27