Page 31 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

1 2 3 4 5 6 7 8 SZABADALMI JOG

A szolgálati találmánynál lényegesen gyengébb jogokat ad a munkáltató kezébe az
alkalmazotti találmány jogintézménye. Eszerint akkor tekinthető alkalmazotti talál-
mánynak a megoldás, ha a feltaláló ugyan olyan találmányt dolgozott ki, amelynek
hasznosítása a munkáltatója tevékenységi körébe tartozik, azonban ez nem
tartozott a munkaviszonyból eredő kötelezettségei közé (még a fent említett
tágabb értelmezés esetében sem).

Ekkor a találmány megmarad az alkalmazotti találmány kidolgozójának tulajdonában,
a munkáltatót csupán korlátozott jogok illetik meg, nevezetesen hasznosíthatja a ta-
lálmányt saját tevékenységi körében.

Ez a hasznosítási jog nem kizárólagos, és a munkáltató további hasznosítási
engedélyt sem adhat harmadik személynek. A törvényalkotó azt kívánja ezzel
garantálni, hogy legalább maga a munkáltató hasznosíthassa külön engedély nélkül
a találmány tárgyát.

Ha egy kutatóintézetben egy feltaláló saját osztályá-
nak alaptevékenységén belül, kapcsolódva hétköznapi
tevékenységéhez kidolgoz egy találmányt (például egy
alkalmazott szintetikus vegyész megoldja egy vegyület
sóképzésének problémáját), akkor nyilvánvalóan szol-
gálati találmányról van szó. Azonban ha a kutatóintézet
teljesen más területén dolgozó kollégája – például a
számítástechnikai osztály egy alkalmazottja – tudomást
szerez a kutatási témáról és a felmerült problémáról, és
arra megfelelő megoldást talál ki, miközben az nyilvánva-
lóan nem tartozik tevékenységi körébe (csak volt egy jó
ötlete egyéb szaktudása alapján), akkor már ugyanazon
találmányra nézve csak az alkalmazotti jelleg áll meg.

Lényeges tudni, hogy a szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót talál-
7
mányi díj illeti meg. Értékesítésnek kell tekinteni − a szabadalmas általi közvetlen
hasznosítás mellett − azt az esetet is, ha az előnyös piaci helyzet megteremtése vagy
fenntartása érdekében a vállalat mellőzi a találmány hasznosítását (például nem akarja

7 Az iparjogvédelmi jogszabályokban – a köznapi szóhasználattal ellentétben − az értékesítés a tágabb,
hasznosítást is magába foglaló gyűjtőfogalom.
31