Page 40 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

III/2/B. alfejezetben részletesen kifejtettük, így most jelen pont- megállapíthatjuk, hogy hazánkban ez a hasznosítási forma még
ban az intézmények gyakorlatát ismertetjük. A szellemitulajdon- nem terjedt el, ami részben a kutatók vállalkozói szemléletének
kezelési szabályzatokban jellemzően a KFI-törvény szerinti hasz- hiányból ered. A KFI-törvény szerinti hasznosítóvállalkozás ala-
nosító vállalkozás fogalma szerepel, és ebből eredően alapvetően pításával kapcsolatos döntéseket jelentősen befolyásolja (ne-
erre a társasági formára korlátozódik a szabályozás. A DE, a PTE és gatív irányban) az a szakmai körökben elterjedt nézet, hogy a
az SZTE szabályzatában ugyanakkor már ettől eltérő, tágabb de- költségvetési intézmények részesedésszerzése a társaságban a
finícióval találkozhatunk a kutatói vállalkozások kapcsán. kutatóhelyek nehézkes döntési mechanizmusa és állami, fenn-
tartói kontrollja miatt a későbbi tőkebevonást (pl. kockázatitőke)
A DE gyakorlata szerint spin-off vállalkozás az, amely az egyetem megnehezíti, akadályozza.
által létrehozott szellemi alkotás/kutatási eredmény hasznosítására
jön létre, és részére az egyetem írásbeli megállapodás alapján át- Javaslatok
adta a szellemi alkotás/kutatási eredmény hasznosítását biztosító
jogokat átruházás vagy licencia útján. A PTE szabályzata is bővíti A hasznosítás gyakorlati szempontjait összevetve az alábbiakat
a hasznosítóvállalkozás fogalmát: az OECD állásfoglalásával össz- javasoljuk az intézmények számára.
hangban – a tulajdonosi viszonyoktól függetlenül – a szabályzat-
ban hasznosítóvállalkozásnak minősül a költségvetési kutatóhe- 1. A hasznosítóvállalkozás fogalmát terjesszék ki az általáno-
lyen létrejött szellemi alkotás hasznosítására létrejött gazdasági sabb spin-off definícióra is a szabályzatok szintjén, és ezzel
társaság. Az SZTE is a pécsihez hasonló megoldást választott a sza- kapcsolatosan fogalmazzanak meg irányelveket az intéz-
bályzat megalkotása során: hasznosítóvállalkozásnak minősül – az mény szerepére vonatokozóan.
OECD álláspontjával összhangban – az egyetem szellemi terméke-
inek hasznosítására alapított egyéb gazdálkodó szervezet is. 2. Indítsanak a kutatók és hallgatók vállalkozói szemléletének
kialakítását elősegítő programokat és képzéseket a spin-off
Az MTA-kutatóközpontok esetében az igazgatótanács dönt hasz- típusú hasznosítás arányának növelése érdekében.
nosítóvállalkozás alapításáról, valamint a vállalkozás tevékenysé-
gében való részvételről. Ilyen esetben a kutatóintézet köteles 3. A TTI-ben dolgozó munkatársak piaci és üzleti kompeten-
kikérni az MTA főtitkárának hozzájárulását is, ugyanis a haszno- ciáit erősítsék a hasznosított szellemi alkotások számának
sító vállalkozásban a tulajdonosi jogok az MTA-t illetik meg, és növelése érdekében.
a tulajdonosi jogokat az MTA elnöke gyakorolja. A képviselet
jogát ugyanakkor az MTA elnöke meghatalmazás útján tovább- 4. Indítsanak proof of concept programokat, melyek a korai fá-
delegálja a kutatóközpont vezetőjének. A tulajdonszerzésre vo- zisú kutatási eredmények intézményen belüli, a hasznosítás
natkozó döntést jelentősen befolyásolja, hogy a kutatókon kívül érdekében történő továbbfejlesztését szolgálják a technoló-
várhatóan milyen mértékben vesznek részt harmadik személyek giák üzleti vonzerejének növelése érdekében.
(pl. befektetők) a társaság működésében.
5. Fontolják meg a hasznosítási irányelvek írásban történő
Az intézmények jellemzően a körülmények mérlegelésével, ese- rögzítését. Ez – bár kötelező erővel nem bír harmadik felek
tenként, az intézmények érdekeinek szem előtt tartásával és a irányába, és meg kell hagyni az azoktól való eltérés lehető-
hasznosítás várható eredményeinek figyelembevételével dönte- ségét – segítheti a kutatóhelyet a hasznosítási tárgyalások
nek spin-off alapításáról, bár a statisztikákat vizsgálva kétségkívül során érdekei érvényesítésében.

39