Page 36 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

korlat szerint csökkenteni kell a szellemi alkotás jogi oltalmá- a megoldására, a kutatói motiváció növelése érdekében ja-
val, valamint a hasznosítására, értékesítésére irányuló eljárással vasoljuk a találmányidíj-fizetés adókedvezményben tör-
kapcsolatos költségekkel. Az így fennmaradt összeg a szellemi ténő részesítését.
alkotást létrehozó feltaláló(k), a kar/szervezeti egység és az egye-
temi innovációs alap között kerül felosztásra. A felosztás alapján 2. A kutatáshasznosítási tevékenységet nem lehet függetle-
a feltalálókat 70%, a kart/szervezeti egységet 10% illeti meg, és níteni az akadémiai környezettől, ezért a szellemi alkotások
az egyetemi innovációs alapba a nettó bevétel 20%-a kerül. Több létrehozásában központi szerepet játszó kutatók érdekeltté
feltaláló esetén a feltalálói hányadoknak megfelelően kell felosz- tételét a kutatói életpályamodellben is tükrözni kell. Ezért
tani a feltalálóknak járó összeget. javasoljuk, hogy a minőség- és teljesítményalapú kutatói
előmeneteli rendszer értékelési tényezői között hangsú-
Semmelweis Egyetem: Az SE-n is érvényesül a korábban már em- lyosan jelenjenek meg az innováció és a kutatáshasznosítás
lített „első egymilliós szabály” azzal a kiegészítéssel, hogy ha egy területén elért eredmények.
szellemi alkotást több oltalom is véd, akkor ez a szabály csak egy-
szer alkalmazható. A további bevételek esetében a szokásos költsé- 3. Az intézmények törekedjenek arra, hogy a szabályzatban
gek levonását követően a nettó bevétel sávosan kerül felosztásra. előre rögzítésre kerüljenek a hasznosításból származó be-
vételek megosztásának arányai a kutatók és az intézmény
Nettó Feltalálók Feltalálók Egyetem között. Az átláthatóság és kiszámíthatóság növeli a bizalmat
árbevétel részesedése munkacsoportjá- bevétele a kutatókban, míg bizonytalan mértékű, adott esetben az
összege nak bevétele aktuális intézményi vezetés döntésétől függő jövőbeli díja-
10 millió 60% 10% 30% zás esetében nem feltétlenül alakul ki a kellő motiváció az
innovatív kutatókban a hasznosítási törekvések irányába.
Ft-ig
10–50 millió 40% 20% 40% F Összeférhetetlenség és titoktartás
Ft között
50 millió Ft 30% 20% 50% Általános megállapítások
felett
Az összeférhetetlenségre és titoktartásra vonatkozóan nem talál-
A fenti arányoktól a kutató és az egyetem közötti díjszerződés tunk explicit rendelkezéseket minden szabályzatban, ugyanakkor
kifejezett rendelkezésével – tekintettel elsősorban a kutató által a mindkét terület fontos a kutatási eredmények menedzselése és
hasznosítás sikeréhez történő hozzájárulás mértékére – a kutató hasznosítása szempontjából. A két fogalom kapcsolódik egymás-
javára el lehet térni. A kutató számára kedvezőbb díjszerződést hoz, hiszen a kutatói összeférhetetlenség szabályozása sok eset-
az egyetem a TTI igazgatójának javaslatára az ETTB hozzájárulá- ben az intézmények tulajdonában álló üzleti titkok megőrzését
sával köthet. is célozza. Az összeférhetetlenség alapvetően munkajogi szem-
pontból értelmezendő szabályozási terület, és olyan vetületeket
További motivációt jelenthet és a SE szabályzatában egyedülál- szabályoz, mint pl. a kutató munkaidején kívüli kutatási tevékeny-
ló rendelkezés, hogy a kutatókat, valamint a szellemi alkotások ség végzése más szervezeteknél. Ez utóbbi kérdés különösen a
hasznosításában közreműködő személyeket az egyetem rektora spin-off vállalkozások alapítása során jelent problémát, hiszen a
jutalomban részesítheti, az arra érdemes személyeket javasolhat- kutatók itt jellemzően az intézményi kutatási témájukkal azonos
ja országos díjazásban részesíteni. területen dolgoznak, amikor is nehéz lehatárolni egymástól a
kutatóhelyen és a spin-off cégben végzett tevékenységet. A leg-
Szegedi Tudományegyetem: A kutatókat megillető díj alap- több intézmény már találkozott hasonló problémakörrel, amiket
jának definiálását követően a szabályzat itt is rendelkezik az általában eseti jelleggel igyekszenek megoldani egységes, kor-
intézménynél felmerülő költségek kötelező levonásáról. Az így szerű szabályozás hiányában. A hasznosítóvállalkozásokkal és az
kiszámított díjalap az alkotók/feltalálók, az Innovációs Alap, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéskört a tanulmány III.
egyetem menedzsmentegységei és az alkotó szervezeti egysé- fejezetében fejtettük ki bővebben. Bár a napi gyakorlatban felme-
ge között kerül felosztásra. A felosztás főszabálya szerint a me- rülő anomáliák miatt indokolt lenne, a vizsgált szellemtulajdon-
nedzsment szervezeti egységei és az Innovációs Alap együttes kezelési szabályzatok közül ezzel kapcsolatos iránymutatást csak
részesedése nem haladhat-ja meg a 40%-ot, ezen belül pedig az SZTE és az SE szabályzata tartalmaz, melyek a közalkalmazotti
az Innovációs Alap részesedése nem lehet kevesebb, mint 20%. törvény 41. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést ismétlik meg.
Az alkotók részesedése nem lehet kevesebb, mint 50%, végül A Kjt. ezen rendelkezése egyébiránt korszerűtlennek tekinthető,
az őket foglalkoztató szervezeti egység részesedése nem lehet hiszen csak a KFI-törvény szerinti hasznosítóvállalkozás kapcsán
több, mint 10%. ad kimentést, míg a gyakorlatban a törvényi definíción kívül eső
spin-off cégeket lelhetünk fel a kutatóhelyek környezetében.
A hasznosításból származó bevételek megosztására, a kutatók mo-
tiválására vonatkozó specifikus javaslatok A titoktartás szabályozása rendszerint az intézmény érdekkö-
rében tartott kutatási eredmények, a korai publikáció elkerülé-
1. A találmányi díjakat terhelő magas adó- és járulékfizetési sére irányuló törekvések és a külső partnerekkel közösen végzett
kötelezettség kedvezőtlenül hat a hasznosítási folyamatra, kutatási és üzleti tevékenységek körében merül fel. Az interjúk
és végső soron arra is ösztönözheti a kutatót, hogy bele se elkészítése során vizsgáltuk, hogy a titoktartásra vonatkozó sza-
kezdjen a jelentős szakmai hozzájárulást igénylő szabadal- bályok mennyiben veszik figyelembe az akadémiai szabadság
maztatási eljárásba, vagy esetenként az intézményen kívül alapelvét. A korai nyilvánosságra hozatal veszélyeztetheti a szel-
keresse a hasznosítási lehetőséget. Ennek a problémakörnek lemi alkotás védelmét és hasznosítását. Ezért az oltalomszerzés

35