Page 34 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

aki egyben a bizottság titkári feladatait is ellátja. Az Innovációs között. A kockázatmegosztás elvét figyelembe véve általában
Bizottság döntéseinek végrehajtásáért és általánosságban a százalékos arány kerül meghatározásra, mely a feltalálóknak/
technológiatranszfer-feladatok ellátásért a Kutatás-fejlesztési és alkotóknak járó díjazás esetén 25–70% között mozog. Az intéz-
Innovációs Igazgatóság felelős. Az Innovációs Bizottság jogál- mények többségénél – a szabadalmi törvény rendelkezéseit
lását és hatáskörét külön ügyrend szabályozza. Az egyetem az követve – a feltalálóknak belső hasznosítás és titokban tartás
összes körülmény mérlegelésével, esetileg dönt a hasznosítás- esetén is jár díjazás, azonban erre nem látunk gyakori példákat.
ról, a szellemi alkotásnak a hasznosító vállalkozás részére törté- Az intézményt megillető, fennmaradó összeg általában a kutatót
nő rendelkezésre bocsátásáról, vagy a hasznosítás más részére foglalkoztató kar és/vagy szervezeti egység és az egyetemi köz-
történő engedélyezéséről, illetve a szellemi alkotásból vagy az ponti innovációs alap között kerül felosztásra.
iparjogvédelmi oltalomból eredő vagyoni jogok átruházásáról és
a belső hasznosításról. Az interjúk eredményeként megállapítható, hogy ma a hazai
közfinanszírozású kutatóhelyek nem rendelkeznek egyéges tel-
Amennyiben az egyetem a szellemi alkotáshoz fűződő jogairól az jesítményértékelési és motivációs rendszerrel. A minősítés, ér-
eljárás bármely szakaszában lemond, az alkotót mindezen jogok tékelés kötelezettségét ugyan előírja a közalkalmazotti törvény,
ingyenesen megilletik azzal, hogy az esetleges további hasznosí- azonban annak kötelező tartalmi elemeire és megvalósítására
tás nyereségéből az egyetem igényt tart a lemondás időpontjáig vonatkozóan nem ad kitanítást. Intézményenként változó a kép
keletkezett készkiadásainak mértékéig terjedő részre. a tekintetben, hogy kari/önálló szervezeti egység szinten alkal-
maznak-e teljesítményértékelési és motivációs rendszert vagy
A szellemi alkotások kezelésére vonatkozó specifikus javaslatok sem, továbbá az is, hogy az milyen pillérekre épül, és milyen
hatással van az oktató, kutató előmenetelére, életpályájára. A
1. Az intézmények egyértelműen jelöljék ki a szellemi alkotások legtöbb interjúalany azonban megerősítette egy jól működő,
kezeléséhez és hasznosításához kapcsolódóan a végrehajtá- akár országos rendszer kialakításának szükségességét a kutatók
sért felelős szervezeti egységeket és a döntéshozó jogkörrel motivációja kapcsán, ahol az akadémiai előmenetelben is meg
bíró személyeket/testületeket. Egyes vizsgált szabályzatok kellene jelennie a kutatók innovációs tevékenységének.
általánosságban az intézményt jelölik meg felelősként, ami
bizonytalanságot okozhat az eljárásban érintettek körében. A kutatók motiválására vonatkozó szabályok összehasonlítása
A felelősségi körök átláthatósága növeli a kutatókban és a
külső partnerekben a bizalmat, elősegíti a határidők betartá- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Az
sát és az intézményen belüli folyamatkezelést. alkotói díj alapjának és mértékének számítását az egyetem sza-
bályzata elkülönítetten rendezi annak mentén, hogy iparjogvé-
2. Szintén az eljárás átláthatóságának növelése érdekében ja- delmi oltalomban részesíthető kutatási eredményről van-e szó
vasoljuk, hogy minden intézmény rendelkezzen arról, hogy vagy szerzői műről. Iparjogvédelmi oltalomra alkalmas kutatási
a szellemi alkotásról történő lemondást követően igényt eredménynél az alkotói díj alapja az ellenérték fejében történő
tart-e, és ha igen, milyen mértékben a kutatók általi haszno- hasznosítás esetében a hasznosításból származó nettó bevétel
sítás során elért árbevétel egy részére. (azaz a bruttó bevételből le kell vonni a szellemi alkotás védel-
mével és hasznosításával kapcsolatosan felmerülő intézményi
3. Jelenleg nincs egységes gyakorlat a közfinanszírozású kuta- költségeket).
tóhelyek körében a szellemi alkotások könyvviteli szempont-
ból történő értékelésére és számviteli nyilvántartására. Java- Ha a szellemi alkotás hasznosítása az egyetem részesedésével mű-
soljuk, hogy ebben a tárgykörben országos szinten kerüljön ködő hasznosító vállalkozáson keresztül történik, akkor a díjalap
kialakításra egy olyan iránymutatás, mely tükrözi és kezeli a a vállalkozásnak a szellemi alkotással összefüggésben keletkező
szellemi alkotások természetéből fakadó sajátosságokat, és adózott eredményének egyetemet megillető része. Ez utóbbi
a helyes gyakorlat kialakítására ösztönzi a kutatóhelyeket. díjazás abban az esetben is megilleti a kutatókat, ha a társasági
tagok osztalék fizetéséről nem határoztak. A kutatókat megillető
E A kutatók motiválása, a hasznosításból származó bevé- díjazás számítására a BME sávos felosztást alkalmaz. A kutatók
telek megosztása együttes, bruttó módon értelmezett díjazása tehát a díjalap ösz-
szegétől függően az alábbiak szerint alakul.
Általános megállapítások

A kutatók motiválásának egyik legfontosabb eszköze a hasznosí-
tásból származó bevételek megosztása a szellemi alkotás kidol- Díjalap összege Feltalálók részesedése
gozásában részt vevő feltalálókkal. A szabályzatok áttekintése és
az interjúk során megismert gyakorlatok alapján megállapítható, 1 millió Ft-ig 80%
hogy a szellemi alkotás hasznosításából származó bevételből a
feltalálóknak járó díjfizetés számításának módja és annak mérté- 1–3 millió Ft között 60%
ke igen változatos képet mutat az intézmények körében.
3–5 millió Ft között 50%
Összességében elmondható, hogy a kutatóhelyek a hasznosítás
során elért bevételből először levonják a szellemi alkotás védel- 5–10 millió Ft között 40%
mével és hasznosításával kapcsolatosan felmerülő intézményi
költségeket, és az így fennmaradó összeg kerül megosztásra 10 millió Ft felett 30%
a feltalálók és az intézmény, illetve annak szervezeti egységei

33