Page 89 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 89
5. A SZERZŐ ÉS A SZERZŐI JOG EGYÉB JOGOSULTJAI
Ha az egész előre rögzített vagy vásárolt tartalom, akkor a televízióban leadott műsor-
folyam része egy lmalkotás, ahol a szervezet rendelkezhet lmelőállítói jogosultságokkal
is. Nem csak szomszédos jogi teljesítményeket lehet azonban a tévéműsorokban felfedezni,
hiszen pl. a felhasznált zene zeneműként szerzői jogi védelmet élvezhet, akárcsak a forgató-
könyv irodalmi műként. A szerzői jog köréből kilépve – ám a szellemi alkotások területén
maradva – felmerülhetnek védjegyjogi vonatkozások is, pl. a műsor címe, logója esetében.
5.3.1. Előadóművészek
A Római Egyezmény szerint előadóművészek a színészek, énekesek, zenészek, táncosok és
más olyan személyek, akik irodalmi vagy művészeti műveket megjelenítenek, énekelnek, el-
mondanak, szavalnak, eljátszanak vagy bármely más módon előadnak. E „művészi játék-
ban” rejlik teljesítményük, amely a törvény alapján védelmet élvez.
Az előadóművészet egyik legjelentősebb terepe a zeneművészet, így a következőkben a
zenei előadóművészekről ejtünk néhány szót. A klasszikus zenei modell szerint az előadó-
művész eljátssza, elénekli, azaz szerzői jogilag szólva felhasználja, zikailag érzékelhetővé
teszi a szerző által megalkotott művet. Manapság, különösen a könnyűzene térhódításának
következtében, általánossá vált, hogy a szerzők maguk adják elő műveiket, ennek megfele-
lően kétfajta jogi minőségben is tekinthetünk rájuk: szerzőként és előadóművészként. Az
átláthatóság kedvéért mégis minden esetben különbséget kell tennünk e két kategória kö-
zött, hiszen különböző szabályozás vonatkozik rájuk, különböző jogdíjak illetik meg őket,
az előadóművész ugyanis „mindössze” felhasználója a szerző által megalkotott műnek.
5.3.2. Hangfelvétel-előállítók (hanglemezkiadók)
A hangfelvétel-előállító az a természetes vagy jogi személy, aki/amely az előadás hangjainak
vagy más hangoknak, illetve hangok kifejeződéseinek első rögzítését kezdeményezi, és azért
felelősséget vállal. A hanglemezkiadó ezen túl rendszerint vállalja a hangfelvétel többszörö-
zését és kereskedelmi forgalomba hozatalát, valamint meg zeti a közös jogkezelő szervezet
felé a szerzőt illető mechanikai jogdíjat, és jellemzően pénzügyi hozzájárulást biztosít a
hangfelvétel elkészítéséhez és a különböző promóciós célokra, például a videoklip elké-
szítésére. A klasszikus hanglemezkiadói modell a zeneipar gazdasági alapjait adó „hátor-
szágként” az illegális letöltések következtében a változás útjára kényszerült, ennek ered-
ményeként összemosódni látszanak az eddig nagy pontossággal körberajzolt zeneipari
hatáskörök. Az átalakulás következménye az is, hogy a korábbi neves hanglemezkiadók
sorra megszűnnek, felvásárolják őket vagy beolvadnak, így nemzetközi szinten – az EMI
2013-as háromfelé osztásával – már csak három nagy (major) kiadó maradt, a Universal
Music Group (amerikai–francia), a Sony Music Entertainment (amerikai) és a Warner
Music Group (amerikai).
89