Page 87 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

5. A SZERZŐ ÉS A SZERZŐI JOG EGYÉB JOGOSULTJAI

5.3. A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK JOGOSULTJAI

A 4.6. alfejezetben bemutatott teljesítmények szomszédos jogi jogosultjai az előadómű-
vészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televíziószervezetek, a lmelőállítók (ezeket
összefoglalóan tehát szomszédos jogi jogosultaknak nevezzük), valamint az adatbázis-elő-
állítók (a továbbiakban együttesen: kapcsolódó jogi jogosultak). A kapcsolódó jogi jogo-
sultak nagy halmazán belül találhatjuk a szomszédos jogi jogosultakat és külön az adat-
bázis-előállítókat.
A szomszédos jogi jogosultakkal ellentétben az adatbázis-előállítók kapcsolódó jogainak
a szerzői jogi törvény keretében történő szabályozása némileg kakukktojás, e jogok ugyanis
valójában semmilyen módon sem kapcsolódnak a szerzői jogokhoz. Két okból kerültek
mégis az Szjt.-ben szabályozásra: részben a szabályozás logikája miatt (amely a szerzői jo-
gokhoz hasonlóan kizárólagos jogokra és kivételekre, szabad felhasználási esetkörökre stb.
épül), részben amiatt, mert az adatbázisoknak létezik szerzői jogi védelemben részesülő,
gyűjteményes műnek minősülő fajtája is, amelynek a szabályozása viszont egyértelműen az
Szjt. részét kell, hogy képezze, így az adatbázisokra vonatkozó szabályozás szétválasztása
nem lett volna logikus. A XI/A. fejezet ugyanakkor pusztán az adatbázis-előállítók önálló,
szerzői jogi védelemtől független, ún. sui generis, vagyis saját magában álló védelmével
foglalkozik. Az adatbázist bővebben a 8.3. alfejezet elemzi.

Kapcsolódó jogok

Szomszédos jogok Sui generis adatbázisjogok

Filmelőállítói Rádió- és televízió-
jogok Hangfelvétel- szervezetek jogai
Előadóművészi előállítók jogai
jogok

A szomszédos jogi jogosultak az általuk létrehozott teljesítményekkel valamilyen módon
valamennyien a szerzői művek közönséghez való eljuttatásában játszanak szerepet, így
kapcsolatuk a szerzői művel meglehetősen közvetlen. Különösen igaz ez az előadóművé-
szek esetében, akik számos szerzői műfaj esetén nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a szerzői
mű a közönség számára befogadhatóvá váljon. Így például egy regény elolvasása önmagá-
ban is elérhető élvezetet nyújthat bárki számára, azonban még a zeneértők között is ala-
csony azoknak a száma, akik egy kotta puszta olvasásában maradéktalan örömüket lelik
(hát még a laikus zenekedvelők között). A drámai, zenei, táncos stb. művek esetén tehát a
közönséghez közvetítő előadóművész szerepe elengedhetetlen. Ugyancsak az előadóművé-
szi teljesítmény és a szerzői mű szoros kapcsolatára mutat rá, hogy számos esetben a tel-
jesítmény/mű jellege, besorolása nem teljesen egyértelmű: így pl. egy dzsesszimprovizáció
vagy performansz egyidejűleg magán hordozhatja az éppen megszülető szerzői mű és az
előadás jegyeit is.

87