Page 82 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 82

halálos ágyán végül unokahúgára szálltak. Egy másik példa: a gondos keresés mellett idő és
           kitartás is szükséges ahhoz, hogy megtudjuk, Mayer Ferenc Kolos ciszterci szerzetes, majd
           amerikai orvosprofesszor ezredes szerzői jogait a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának
           Dallasi Monostorára hagyta. Möller Károly építészt agyonlőtték, a családja pedig eltűnt.
           Van olyan elhunyt szerző, akinek szerzői jogai úgy oszlanak meg négy gyermeke között,
           hogy kettő rendelkezhet a jogokkal, míg a másik két gyermeknek kell a jogdíjat ki zetni.
           Van, akinek az örököse egy katolikus egyházmegye, míg másnak az egyik budapesti kerü-
           let.”  De természetesen az is lehetséges, hogy a szerzői jog nemcsak négy, hanem még több
              147
           leszármazó között oszlik meg.
             Egyes vagyoni jogok az öröklés során különválhatnak, ahogyan arra az EUB a Dalí-
           ügyben  is rámutat. Az ügyben Salvador Dalí örökségével kapcsolatban kellett döntést
                 148
           hoznia a Bíróságnak, amelyben a későbbiekben bemutatandó követőjog (lásd 8.4. alfejezet)
           és az egyéb vagyoni jogok jogosultjainak személye vált el egymástól. Az egyéb vagyoni
           jogokat a Fundación Gala-Salvador Dalí alapítvány kezeli. Sem itthon, sem nemzetközi
           szinten nem ritka, hogy a szerzői jogok kezelésével egy arra alkalmas alapítványt bíznak
           meg az örökhagyók.
             Az alapítvány kijelölése azért is hasznos lehet, mert az öröklés „tolongást” okozhat a
           jogosulti pozícióban, hiszen nem kizárt, hogy két vagy több személy örökli a szerzői jo-
           gokat, így a mű felhasználásához is több személy engedélye szükséges. Ez megelőzhető az
           alapítvány részére történő örökhagyással, vagy az örökösök részéről annak megbízásával.
           A hagyatéki eljárás lefolytatása és a hagyatékátadó végzés meghozatala a közjegyzők fel-
           adata.


           5.2.1.1.   A hagyatéki eljárás

           A tragikus történelmi eseményekkel tarkított XX. század után sajnos egyáltalán nem szo-
           katlan, hogy az örökösök esetleg jóval a hagyatéki eljárás lezárása után valahol elrejtve
           (pl. befalazva vagy a padláson) találják meg az örökhagyó olyan alkotásait, amelyek addig
           ismeretlenek voltak előttük. Ha a hagyatéki eljárás lezárultát követően derül fény olyan
           szerzői jogra, amely az eljárás alatt az örökösök előtt nem volt ismert, póthagyatéki eljárás-
           ban kell rendezni a szerzői jogok sorsát.
             Az Szjt. a hagyatéki eljárásban külön feladatot ró a közjegyzőkre a szerzői jogok ren-
           dezését illetően. A törvényi szabályozás szerint „… ha az elhunyt személy hagyatékához
           szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárás megindításáról értesíti az elhunyt sze-
           mély műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő szervezetet. Ha nem állapítható meg,
           hogy melyik az érintett közös jogkezelő szervezet vagy a művek nem tartoznak a közös
           jogkezelés körébe, az értesítést az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok
           közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.”  Amennyiben felmerül, hogy a hagyaték
                                                     149
           147   Legeza Dénes: „Segítsük az árvákat” – útmutató az árva művek egyes felhasználásaihoz. ISZJSZ, 7(117).
             évfolyam, 5. szám, 2012. október, p. 29–30.
           148   C-518/08. sz. ügy a Fundació Gala-Salvador Dalí és társa és a Société des Auteurs dans les arts graphiques
             et plastiques és társai között [ECLI:EU:C:2010:191].
           149   Szjt. 106. § (2).

           82
   77   78   79   80   81   82   83   84   85   86   87