Page 79 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

5. A SZERZŐ ÉS A SZERZŐI JOG EGYÉB JOGOSULTJAI

megtámadva beavatkozott a perbe a PETA állatvédő szervezet
is, amely azzal érvelt, hogy az állatok személyisége, különösen
az emberszabásúaké, alkalmas arra, hogy tudatosan alkossa-
nak. 2016 januárjában végül a San Franciscó-i bíróság is arra az
álláspontra jutott, hogy egy állat, akármennyire esztétikusan is
alkotott, nem lehet alanya szerzői jognak, ez ugyanis természe-
tes személyek (emberek) privilégiuma. 143
Ugyanez a helyzet a Veszprémi Állatkert néhai lakója, Böbe
majom esetében: akármilyen tehetséges szobrász- és festőmű-
vész is volt, szerzői jogi védelem nem illeti meg az alkotásait,
így sem őt, sem gondozóit nem illették szerzői jogok.

5.1.3. A gépek mint szerzők

A szerzőség kérdése a XXI. század technológiai forradalma során ugyancsak felmerülhet
a mesterséges intelligencia által alkotott kulturális javak megítélése körében. Szo verek és
robotok végeznek alkotómunkát az emberek helyett, akár egyéni, eredeti jellegűnek tűnő
alkotásokat is létrehoznak, ám a gépek mégsem minősülhetnek szerzőnek.
Utalnánk itt a Citroen Xsara Picasso 2000-es évekből származó tévéreklámjára, amely-
ben a gépsor részeként az autókat festő robotok egyértelmű feladata az lett volna, hogy a
megfelelő színre fújják a karosszériát, ám a robotok ehelyett – a karosszéria által megih-
letve – Picasso stílusára emlékeztető mintákat rajzolnak az autókra. Újabb példaként em-
líthető a Google 2016 májusában bejelentett projektje, melyben mesterséges intelligencia
komponált egy 90 másodperces dallamot. A Project Magentát eleve azért hozták létre, hogy
gépek tanulás segítségével zenét, műveket hozzanak létre.
A Nagykommentár szerint „[a]z, hogy az eredmény látszólag emberi beavatkozás nélkül
vagy csekély beavatkozással születik, nem változtat azon, hogy a teljesítmény eléréséhez az
szükséges, hogy ember elkészítse a megfelelő számítógépi programot, és betáplálja azokat a
parancsokat, amelyek mozgásba hozzák az alkotáshoz igénybe vett műszaki segédeszközt, a
számítógépet. Nincs semmi különbség szerzői jogi szempontból a festéshez használt ecset,
a fotóművészeti alkotás elkészítéséhez használt fényképezőgép, a lmfelvételhez használt
kamera és a zeneszerzéshez használt számítógép igénybevétele között. Még akkor is az em-
ber alkot, ha a gép messzemenően kiszolgálja (például zeneszerzéshez kísérő ritmusokat
kínál, utasításra módosítja a hangnemet, eltárolt kisebb dallammodulokat a készülő műbe
beépít).” A robotika és a mesterséges intelligencia sok esetben megkerülhetetlen az alko-
144
tásban, mert bizonyos szempontból megkönnyíti a szerzők dolgát, ám fontos megjegyezni,
hogy a szerzői jog csak az emberi elme által létrehozott alkotásokat védi.

143 Naruto, et al. v. Slater, et al., no. 15-CV-04324 (N.D. Cal. January 28, 2016) http://www. llmoreriley.com/
uploads/ck/ les/Naruto%20v%20Slater%20Order.pdf; https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/
4e/Macaca_nigra_self-portrait_large.jpg.
144 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014,
p. 99–100.

79