Page 78 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

E fejezet középpontjában a szerző, valamint a kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjai áll-
nak. Ugyanígy ismertetjük a jogutódlás esetén irányadó szabályokat, illetve az örökösi pozí-
cióban eljáró jogosultat. Kitérünk a többszerzős művekre, valamint a szerzőség bizonyításá-
ra, azaz a szerzőségi vélelemre és az önkéntes műnyilvántartás szerepére is.

5.1. A SZERZŐ

A szerzői jog azt a természetes személyt illeti meg, aki a művet megalkotta. A szerző az,
akinek tevékenysége eredményeként a mű létrejött. Szerzői jogi jogosultnak azt a személyt
nevezzük, aki – habár maga nem vett részt a mű megalkotásában –, de valamilyen oknál
fogva a szerzői jogokkal rendelkezik. Ilyen okok lehetnek: ha átengedték neki a mű fel-
használásának jogát felhasználási szerződésben (pl. könyvkiadó), ha a munkavállalója által
alkotott mű felett rendelkezik szerzői jogokkal, vagy ha örökölte azokat. A szerzőség nem
függ az alkotó személy korától, tehát egy kilencéves gyermek is lehet szerző.

5.1.1. A szerkesztő

A korábban ismertetett gyűjteményes mű szerzőjének a szerkesztő minősül. A gyűjtemé-
nyes mű szerzője is csak természetes személy lehet. A Pécsi Ítélőtábla kirendelése alapján
eljáró tanács egy kiállítás szerzőségének körében a következőket emelte ki: „… egy kiál-
lítás megvalósításában számtalan közreműködő vehet részt alkotó módon, mint például
a kurátor, a rendező, a gra kus, a tipográfus, a látványtervező, a kivitelező, a fotós és a
lmes, ezért a nagyobb, illetve összetettebb kiállítások esetén a többszerzős művekre is
gyelemmel kell lenni, azonban a gyűjteményes mű egészére a szerzői jogi védelem csak a
szerkesztő(ke)t illeti meg. A kiállítás összeállítása során a gyűjteménybe felvett egyes mű-
vek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait ez azonban
nem érinti, tehát a kiállítással mint egésszel kizárólag a szerkesztő (adott esetben például
142
főrendező, főkurátor) rendelkezhet.” Fontos, hogy a gyűjteményes mű szerkesztőjének a
gyűjteménybe felvett művek szerzőitől engedélyt kell kérnie a felhasználásra.

5.1.2. Az állatok mint szerzők

Egy 2014-ben nagy port kavart jogesetben vita robbant ki a szerzői jogokról egy, a Wikipédia
képadatbázisára felkerült „majomszel ” kapcsán. A fotót egy makákó készítette önmagáról
(ő exponált), David Slater természetfotós szerint azonban a fotózáshoz az ő gépét használ-
ta az állat, ezért szerzőként a jogdíjak őt illetik. Az esetből azért lett botrány, mert a fotós
töröltetni akarta a képet a Wikipédiából, ám a portál visszautasította a kérést. Az eset ma-
gyarázata, hogy a majom semmiképpen sem lehetett a kép szerzője, ugyanis nem ember,
így magán a fényképen sem állnak fenn a szerzői jogok. Mindezek után az elsőfokú ítéletet

142 SZJSZT-34/2013 – Kiállítás mint gyűjteményes mű szerzői jogi védelme. Pécsi Ítélőtábla Pfv.
VI.20.126/2013/29.

78